Mai cikkünkben a „homofób törvény”-ként elhíresült törvénnyel fogunk foglalkozni. Mennyire elfogadható a pedofilokat és a melegeket kvázi egy kalap alá venni a gyermekvédelem szempontjából? Sérülnek-e alapvető jogok? Milyen következményei lehetnek a törvénynek?
1. A konkrét szabályok
Mindenekelőtt nézzük meg röviden, hogy milyen fontosabb szabályokat tartalmaz a törvény:
– A gyermekpornográfia egyes minősített eseteinél a bűncselekményt olyan súlyosnak tekintik, mint az emberölést. Feltételes szabadságra bocsátás lehetősége ki van zárva.
– Létrehozzák a pedofil bűnözők nyilvántartását
– Akik gyermek sérelmére szexuális bűncselekményt követnek el, nem foglalkoztathatók olyan munkáltatónál, amely gyermekek részére nyújt szabadidővel, sportolással, szórakozással kapcsolatos foglalkozást, és az ilyen elkövetők sem kormányzati szolgálati jogviszonyt nem létesíthetnek, sem politikai vezetői tisztséget nem tölthetnek be.
– Tilos 18 éven aluliak számára pornográf, és egyéb olyan tartalmakat, reklámokat elérhetővé tenni, amely lényegében a nemváltoztatást, illetve a homoszexualitást népszerűsíti, vagy jeleníti meg
– A tanulók részére tartott, a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozások nem irányulhatnak a nemváltoztatás, illetve a homoszexualitás népszerűsítésére.
– Azt a műsorszámot, amely a nemváltoztatást, illetve a homoszexualitást népszerűsíti, vagy jeleníti meg, el kell látni 18-as karikával
– Az a műsorszám, amelyben megjelenik a nemváltoztatás, illetve a homoszexualitás, nem minősül közérdekű közleménynek, vagy társadalmi célú reklámnak
2. A kétarcú törvény
Álláspontunk szerint jelen törvény több alapvető jogot érint:
a) A gyermekek egészséges testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való joga
b) Egyenlő bánásmódhoz való jog, vagy másképp: diszkrimináció tilalma
c) Nyilvánvalóan korlátozásra kerül a szólás szabadsága is
A gyermekek megfelelő fejlődéséhez szükséges védelmet többek között maga az állam is köteles biztosítani. Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó törvény az állam meglátása szerint ezen védelem megadására irányul, de vajon tényleg szükség van minden szabályra?
Látható, hogy a szabályozásnak 2 nagy csoportja van: A pedofilokra, valamint a melegekre vonatkozó rendelkezések. Ami a pedofilokat illeti, véleményünk szerint a rájuk vonatkozó szigorítások hatékonyabb védelmet nyújtanak a gyermekeknek, és a közelmúltbeli tapasztalatok alapján szükség is lehet a változtatásra a témában.
AZONBAN!
Mi a helyzet a melegekkel? Az egyenlő bánásmódhoz való jog biztosítása elsősorban úgynevezett „védett tulajdonságok” alapján történik. Ezen védett tulajdonságokat az egyenlő bánásmódról szóló törvény fel is sorolja. Ide tartozik többek között az ember neme, bőrszíne, nemzetisége, anyanyelve, egészségi állapota, és bizony a szexuális irányultsága, valamint a nemi identitása is. Ha olyan törvény születik, amely védett tulajdonság alapján indokolatlanul hátrányban részesít bizonyos embereket más emberekhez képest, az sérteni fogja az egyenlő bánásmód követelményét, és ezáltal alkotmányellenes lesz.
Jelen esetben az egyenlő bánásmódhoz való jogot (illetve a szólásszabadságot) a gyermekek egészséges fejlődésének biztosítása érdekében kívánják korlátozni. Mivel alapvető jog áll alapvető joggal szemben, így annak megítélése, hogy ez mennyire helyes, Magyarországon az Alkotmánybíróság feladata. A vizsgálat egyik eleme a korlátozás szükségességének vizsgálata, vagyis annak eldöntése, hogy az adott alapjogkorlátozás feltétlenül szükséges-e a másik alapjog érvényre juttatásához. A magunk részéről úgy véljük, hogy a gyermekek egészséges fejlődésének biztosításához semmiképpen nem szükségesek ezek a szigorítások a melegekkel szemben. Megítélésünk szerint például azok a gyermekek, akik már 18 éves koruk alatt tisztában vannak azzal, hogy a saját nemükhöz vonzódnak, súlyos lelki problémákkal fognak szembenézni. A fentiek fényében a melegekre vonatkozó szabályokat alkotmányellenesnek gondoljuk, és érdeklődve figyeljük a törvény további sorsát.
3. Hogy áll a törvény jelenleg, mi lehet a sorsa?
A törvény a tegnapi napon (2021. június 23.) lépett hatályba a Magyar Közlönyben történő kihirdetéssel.
De mi következhet ezután?
Fennáll a lehetőség annak, hogy a törvény el fog jutni az Alkotmánybírósághoz, amely megvizsgálja a törvény Alaptörvénnyel való összhangját, illetve az alapjogsérelem problémáját.
Amennyiben ez nem történik meg, végső soron az sincs kizárva, hogy az EU a körmünkre néz, hiszen Magyarország uniós tagállam, a magyar állampolgárok uniós polgároknak is minősülnek, és a megkülönböztetés tilalmát az Emberi Jogok Európai Egyezménye is tartalmazza.
(kép forrása: nyugat.hu)