A NÉP VÉLEMÉNYE – A GYÜLEKEZÉSHEZ VALÓ JOG

Az utóbbi időben több tüntetésre is felfigyelhettünk hazánkban. Erre tekintettel úgy gondoltuk, hogy mai cikkünkben egy, a véleménynyilvánítás szabadságához szorosan kapcsolódó alapvető jogról, a gyülekezéshez való jogról lesz szó.

Milyen formái léteznek a gyülekezésnek? Mik a résztvevők kötelezettségei? Milyen szerepe van a hatóságoknak? Milyen kérdésben lehet többek között tüntetést szervezni? Ki lehet szervező? Ki felel a gyűlésen okozott károkért?

 

A gyülekezéshez való jogról általában

 

Az Alaptörvény értelmében mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. De mit is jelent pontosan a békés gyülekezéshez való jog? Ennek meghatározásához a gyülekezési törvény nyújt nekünk segítséget, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (röviden: gyűléseket) szervezzen és azokon részt vegyen.

A gyűlés lényegében nem más, mint legalább 2 személy részvételével tartott nyilvános összejövetel azért, hogy valamilyen közügyben véleményt nyilvánítsanak.

Vannak azonban olyan rendezvények, amelyek nem tartoznak a gyülekezési törvény hatálya alá, ezáltal pedig a jelen cikkben ismertetett szabályokat nem kell alkalmazni rájuk. Ezek a következők:

  1. Választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések
  2. Vallási rendezvények
  3. Kulturális rendezvények
  4. Sportrendezvények
  5. Családi eseménnyel kapcsolatos rendezvények

Nem számít a gyülekezési törvény szerinti rendezvénynek az állami ünnepség sem.

 

A rendezvények típusai

 

Alapjában véve a rendezvényeket 3 nagy csoportba lehet sorolni: 1. bejelentéshez kötött rendezvények, 2. engedélyhez kötött rendezvények, 3. bejelentés nélküli gyülekezések

 

  1. Bejelentéshez kötött rendezvények

 

Az olyan rendezvények vannak bejelentéshez kötve, amelyek a gyülekezési törvény hatálya alá tartoznak, és közterületen kívánják őket tartani. Ilyen például a közelmúltban lezajlott egészségügyi dolgozók tüntetése a bérrendszerüket, és egyéb munkaügyi helyzetüket illetően. A bejelentést a rendőrségnél kell megtenni, aki a gyülekezést kizárólag törvényben meghatározott tiltási okok esetén tagadhatja meg. Néhány ilyen tiltási ok pl.:

  1. a) a gyűlés közbiztonságot vagy közrendet veszélyeztet
  2. b) a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg
  3. c) a gyűlés a közlekedés rendjének sérelmével jár
  4. d) a gyűlés mások jogainak és szabadságának sérelmével jár

stb.

Amennyiben tiltási ok nem áll fent, úgy a rendőrség tudomásul veszi a gyűlés megtartását. Fontos, hogy engedély megadásáról szó sincs, hiszen a bejelentéshez kötött gyülekezések esetén az államnak kötelessége biztosítani a rendezvényt – amennyiben tiltási ok nem áll fenn. Ha azonban több gyűlést jelentenek be ugyanazon helyszínre, akkor fő szabály szerint az először bejelentett gyűlés fogja megkapni a helyet.

A közterületen tartandó rendezvény szervezését mindig a RENDEZVÉNY HELYE SZERINT illetékes rendőrkapitányságnak, legalább 48 órával a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően kell bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni 1. a szervező (több szervező esetén a vezető) nevét, lakcímét, szervező szervezet esetén a képviseletre jogosult lakcímét, valamint elérhetőségét, 2. a gyűlés helyszínét (adott esetben útvonalát), kezdésének és befejezésének időpontját, célját, valamint 3. azt, ha a szervező vagy a vezető indokoltnak tarja rendőr jelenlétét a gyűlés helyszínén.

 

  1. Engedélyhez kötött rendezvények

 

Engedélyhez kötött rendezvényekről az olyan közterületen megtartani kívánt MAGÁNrendezvények kapcsán beszélhetünk, amelyek nem tartoznak a gyülekezési törvény hatálya alá. Ha például valaki nászmenetet szervez, engedélyt kell kérnie azon közterület tulajdonosától, ahol ezt a fajta rendezvényt meg kívánja valósítani.

Az engedélyt ilyen esetben a közterület tulajdonosától kell kérni, aki szabadon mérlegelheti, hogy megadja-e az engedélyt, vagy megtiltja a rendezvény megtartását. A közterület tulajdonosát természetesen nem kötik a tiltási okok, az engedélyezést pedig teheti ellenszolgáltatásért is.

Itt lényeges tisztázni, hogy közterület az a terület, ami mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető. (pl.: utca, tér). A magánterületen tartott rendezvények nem tartoznak a gyülekezési törvény hatálya alá!

 

  1. Bejelentés nélküli gyülekezések

 

A bejelentés nélküli gyülekezések is a gyülekezési törvény hatálya alá tartoznak, de csak addig, amíg megőrzik békés jellegüket.

A bejelentés nélküli gyülekezéseknek két típusát különböztetjük meg: a spontán gyűlést, és a sürgős gyűlést.

Sürgős gyűlés akkor lehetséges, ha a bejelentési határidő (48 óra) megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját. Ebben az esetben a gyűlést az arra okot adó eseményt követően haladéktalanul be kell jelenteni a gyülekezési hatóságnál. Arról van tehát szó, hogy a gyűlés határidőben történő bejelentésére nincs lehetőség, de ha a gyűlést megtiltanák, az a gyülekezéshez való jogot sértené. Sürgős gyűlés tipikusan akkor szokott előfordulni, amikor a szervező a tüntetésre okot adó eseményről olyan későn értesül, hogy ha betartaná a 48 órás szabályt, akkor azt csak az esemény után lehetne megszervezni.

Ezzel szemben a spontán gyűlést nem kell bejelenteni, ennek ugyanis az a sajátossága, hogy nincs szervezője, nem előzi meg tervezés, hanem – mint ahogy azt a neve is mutatja – valamilyen indok alapján spontán alakul ki. Spontán gyűlés valósulhat meg, amikor nagyobb tömegeket érintő esemény – például egy tömegszerencsétlenség, vagy váratlan politikai esemény – hatására közterületen kisebb-nagyobb tömeg „verődik össze” csak úgy, bármiféle szervezettség nélkül.

 

A gyűlésen résztvevő személyek

 

A gyűlésen részt vesz természetesen a gyűlés szervezője, vezetője, rendezője, mindenki más csak simán résztvevő.

 

A gyűlés szervezőjének az a személy tekinthető, aki a résztvevőket a gyűlésen való részvételre nyilvánosan felhívja, a gyűlést meghirdeti, továbbá a gyűlést megszervezi, és azt vezeti. A gyűlést tehát a szervező vezeti, ha azonban több szervező van, akkor a szervezők maguk közül közösen jelölik ki a gyűlés vezetőjét. A gyűlés szervezője szervezője lehet 1. magyar állampolgár, 2. szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, 3. olyan harmadik országbeli állampolgár, aki bevándorolt, letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, valamint 4. magyarországi jogi személy vagy egyéb szervezet. (pl.: civil szervezet)

A gyűlés rendezői olyan emberek, akiket a gyűlés szervezője, illetve vezetője a gyűlés békés lebonyolításához és a gyűlés rendjének fenntartásához vesz igénybe. Gyűlés rendezője csak nagykorú személy lehet, a rendezők létszáma igazodik a résztvevők várható létszámához.

A gyűlés résztvevői kötelesek a gyűlés vezetőjének és a rendezőknek a rend fenntartása érdekében tett utasításait követni, a gyűlés befejezésekor pedig a rendezvény helyszínét elhagyni. A gyűlésen tilos 1. lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, vagy egyéb veszélyes anyagot, illetve ezek utánzatát magánál tartva, 2. az élet kioltására vagy sérülés, vagy anyagi kár okozására alkalmas dologgal, vagy 3. erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű ruházatot viselve megjelenni.

A gyülekezés békés megtartásának biztosításában természetesen a rendőrség is közreműködik, egyúttal a hatóságok feladata annak biztosítása is, hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg.

A gyűlést idő előtt a vezetőnek, illetve a rendőrségnek van lehetősége feloszlatni.

A vezető feloszlatja a gyűlést, ha a gyűlés résztvevőinek a magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti – ideértve elsősorban a gyűlés békés jellegének elvesztését – és a rend másként nem állítható helyre.

A rendőrség akkor oszlatja fel a gyűlést, ha 1. azt megtiltó határozat ellenére tartják meg, 2. azt a bejelentésben megjelölt helyszíntől vagy időtartamtól eltérően úgy tartják meg, hogy a gyűlés megtiltásának lett volna helye, 3. a gyűlés megtiltásának lett volna helye, de a hatóság azt a bejelentés hiánya miatt nem tiltotta meg.

 

De ki felel az okozott kárért?

 

A gyűlés résztvevője által okozott kárért a szervező és a károkozó egyetemlegesen felelnek. (Vagyis a károsult a teljes kárát követelheti mind a szervezőtől, mind a résztvevőtől, és ha az egyik teljesít, a másiktól már nem kérheti). A szervező mentesül ezen kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a gyűlés szervezése és megtartása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

Ha a szervező a gyűlés után nem gondoskodik a helyszín „takarításáról”, úgy köteles a közterületnek minősülő helyszín tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének, vagy a közterületnek nem minősülő helyszín tulajdonosának a felmerülő költségeket megtéríteni.

Ha a szervező egyéb kötelezettségét megszegi. vele szemben közigazgatási bírság szabható ki, amely be nem fizetése esetén adók módjára behajtható köztartozássá alakul.

 

(kép forrása: jogaszvilag.hu)

Szóljon hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük