Az utóbbi időkben azt tapasztaltuk, hogy nagy bizonytalanság övezi a kormányzati intézkedések bevezetését. Számos helyen merül fel a kérdés, hogy a Kormány által bejelentett intézkedések mikortól kötelezőek, mikor is kell őket alkalmazni. Megtehetik-e a hatóságok, hogy a Kormány által bejelentett intézkedések be nem tartása miatt már azelőtt megbüntetnek, hogy az azt szabályozó jogszabályok hatályba léptek volna? Jelen cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.
Mint azt tudjuk, a Kormány 2020. november 9-én bejelentette, hogy milyen intézkedésekre lehet számítani. De mikortól is lépnek életbe ezek az intézkedések? A Kormánynak e körben szüksége van törvényi felhatalmazásra, hogy rendeletben ismét be tudja vezetni a rendkívüli jogrendet. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés Magyarország törvényhozó szerve, ilyen felhatalmazást ő tud adni. Ezt a felhatalmazást a Kormány a mai napon (2020. november 10.) megkapta. Azonban még ezzel sem léptek hatályba a szóban forgó intézkedések.
Fontos szabály, hogy a jogszabályokat (az önkormányzati rendelet kivételével) a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni. A hatálybalépés szempontjából a Magyar Közlönyben történő közzététel bír jelentőséggel. Fő szabály szerint ugyanis a jogszabályok a Magyar Közlönyben történő közzététel napját követően lépnek hatályba. A hatálybalépés időpontját magában a jogszabályban kell meghatározni, ez viszont – 1 kivétellel – csak és kizárólag a Magyar Közlönyben történő közzététel napját követő valamilyen nap lehet. A kivétel pedig az, hogy ha a jogszabály célja másként nem érhető el, akkor órában is meg lehet határozni a hatálybalépés időpontját, az azonban még ebben az esetben sem lehet korábban, mint a közzététel időpontja. Jelen esetben tehát a 2020. november 9-én bejelentett szabályokat először a Magyar Közlönyben közzé kell tenni (rendelet formájában). Ez a Kormányrendelet tartalmazni fogja azt, hogy mikortól lép hatályba. A szóban forgó szabályokat pedig a hatálybalépés időpontjától „kell alkalmazni”. A különböző média platformokon (így például a facebookon és a híradóban) megjelenő szabályok nem számítanak hivatalos kihirdetésnek, tehát az alkalmazás szempontjából nem ezeket kell figyelembe venni.
Három fontos követelményt érdemes megemlíteni a jogalkotás tekintetében:
1. Visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma
A jogszabályok hatálybalépésüket megelőző időre nem állapíthatnak meg, vagy nem súlyosíthatnak kötelezettséget. Lényegében visszamenőlegesen senki helyzetét nem tehetik rosszabbá. Természetesen a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma nem érinti azokat a rendelkezéseket, amelyek kedvezőbb helyzetbe hozzák az embereket. (Például ha jogszabály 2020. októberben megállapítja, hogy a nyugdíjemelés 2020. januártól jár minden nyugdíjasnak.)
2. Kellő felkészülési idő
Szintén nagyon fontos követelmény, hogy a jogszabály hatálybalépésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy mennyi időbe telik felkészülni arra, hogy az emberek meg tudjanak felelni a rendelkezéseknek. Veszélyhelyzet, illetve különleges jogrend idején természetesen előfordulhat, hogy ez a követelmény figyelmen kívül marad. (Gondolhatunk itt a jelenlegi kollégiumi helyzetekre.)
3. Normavilágosság
Ezen követelmény értelmében a jogszabálynak mindenki számára egyértelműen értelmezhetőnek kell lennie.
Összességében tehát fontos leszögezni, hogy amíg egy jogszabály (általában törvény, vagy kormányrendelet) nem jelenik meg a Magyar Közlönyben, addig biztos, hogy nem lépett hatályba, tehát addig biztos, hogy nem kell alkalmazni a rendelkezéseket. Ha pedig a Magyar Közlönyben megjelent a jogszabály, akkor annak szövegéből tudjuk megállapítani, hogy mikor fog hatályba lépni, vagyis, hogy mikortól kell a rendelkezéseit alkalmazni. Ezen időpontot megelőzően senki nem vonható felelősségre azért, mert a bejelentett, de még hatályba nem lépett intézkedéseket nem tartotta be.
(Kép forrása: visitgyula.com)
