JOGALKOTÁS VESZÉLYHELYZET IDEJÉN – A RENDELETI KORMÁNYZÁS HATÁRAI

A múlt héten látott napvilágot a hír, miszerint az AB elnöke szerint a kormánynak veszélyhelyzetben sem lett volna joga új büntetőjogszabályokat alkotni. (https://hvg.hu/itthon/20220628_AB_btk_kormany_veszhelyzet_rendelet?utm_medium=Social&utm_source=Facebook&fbclid=IwAR060GJSqKWqZ–4xQV2X1tVOrlD_qwkav6M8wVIm6mOLGOEXBiRkv7ilw0#Echobox=1656433557)
Mai cikkünkben ezt a kérdéskört járjuk körbe. Mint a legtöbb alkotmányjogi témájú cikkünknél, itt is ki kívánjuk hangsúlyozni, hogy politikailag továbbra sem kívánunk állást foglalni, tisztán a hatályos jogszabályok alapján, objektív alapon elemezzük az esetet.

A veszélyhelyzeti jogalkotás Alaptörvényben lefektetett szabályai

Az Alaptörvény szerint a Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Az így meghozott rendeletek 15 napig maradnak hatályban, kivéve ha azokat a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbítja, a veszélyhelyzet megszűnésével azonban mindenképpen hatályát veszíti a rendelet, vagyis ha megszűnik a veszélyhelyzet, akkor a veszélyhelyzet idején alkotott rendelet automatikusan „megsemmisül”.

A jogalkotásra vonatkozó szabályok, jogforrási hierarchia

A jogalkotásról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy A hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja. Röviden és tömören: törvényt csak törvénnyel lehet módosítani. Ez következik a jogforrási hierarchiából is, melyet szintén az Alaptörvényből olvashatunk ki. A jogforrási hierarchia lényege, hogy az „alacsonyabb” szintű jogszabályok nem mondhatnak ellent a „felsőbb” szinten lévő jogszabályoknak. Érdekességképpen bemutatjuk a teljes jogforrási hierarchiát. Fentről lefele a jogszabályok sorrendje a következő: (Alaptörvény) Törvény  Kormányrendelet, MNB elnökének rendelete  Miniszterelnöki rendelet, miniszteri rendelet  Önálló szabályozó szerv (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Országos Atomenergia Hivatal) vezetőjének a rendelete  Helyi önkormányzati rendelet.
A fentiekből az következik, hogy kormányrendelet fő szabály szerint nem mondhat ellent törvénynek, hiszen a jogforrási hierarchiában alacsonyabb szinten helyezkedik el. Az Alaptörvény ennek ellenére mégis lehetővé teszi, hogy veszélyhelyzet idején a Kormány olyan rendeleteket alkosson, amikkel egyes törvényi rendelkezésektől el lehet térni.

Mindezek fényében jogosan merül fel a kérdés, hogy hol húzódik a határ a „törvényi rendelkezésektől történő eltérés”, valamint a „törvénymódosítás” között?

Az Alkotmánybíróság véleményéből egyértelműen kiderül, hogy a törvényi rendelkezésektől való eltérés lehetősége nem azt jelenti, hogy a Kormány veszélyhelyzet idején módosíthatja az egyes törvényeket. Ahogy az a fenti cikkből is kitűnik, jelen esetben arról a 2021. májusi kormányrendeletről volt szó, amely szerint bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel lett volna büntetendő többek között az, aki a koronavírus elleni védettség igazolásáról hamis okiratot készít, okirat tartalmát meghamisítja, hamis vagy más nevére szóló valódi okiratot felhasznál. Egy ilyen módosítás a testület véleménye szerint súlyosan sértené a büntetőjog alkotmányos alapelveit, nem lehet a veszélyhelyzetre hivatkozva egyik napról a másikra új bűncselekményeket beemelni a Büntető Törvénykönyvbe. A törvényi rendelkezésektől való eltérés lehetősége tehát nem jelenthet olyan drasztikus lépéseket, hogy a Kormány veszélyhelyzet idején törvényt módosít. Erre nincs alkotmányos felhatalmazása, magyarán veszélyhelyzet idején is fennáll az a szabály, hogy törvényt csak törvénnyel lehet módosítani.

Eredmény

Az Alkotmánybíróság végül megszüntette az eljárást, tekintettel arra, hogy az törvény, ami felhatalmazást adott a Kormánynak arra, hogy a veszélyhelyzet idején rendeleti úton kormányozzon, 2022. június 1. napján hatályát vesztette, így a módosítás nem szerepelhet a Büntető Törvénykönyvben. Amennyiben azonban a jogszabály hatályos maradt volna, a kormányrendeletet meg kellett volna semmisíteni, hiszen alkotmányos alapelveket sértett meg.
Megjegyzendő, hogy a Büntető Törvénykönyv egy olyan törvény, amit csak kétharmaddal lehet módosítani, azonban a jelen politikai körülmények között a Kormánynak minden lehetősége megvan arra, hogy törvényeket módosítson. Tény, hogy egy törvénymódosítási folyamat sokkal hosszabb és nehezebb feladat, mint a rendeleti kormányzás, a törvénymódosításra vonatkozó szabályoktól azonban még veszélyhelyzet idején sem lehet.

(kép forrása: www.shootingpress.hu)

Szóljon hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.