Alkotmányjog

TÖRVÉNYJAVASLAT A JÁRVÁNY IDEJÉN!

2020.03.19-én megjelent a Parlament oldalán egy Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat, amely a koronavírus elleni védekezésről szól: https://www.parlament.hu/irom41/09790/09790.pdf

Mint azt a hírekben bizonyára olvashattuk, a törvényjavaslatot nem fogadták el. Ez röviden annyit jelent, hogy nem sikerült meghosszabbítani a veszélyhelyzetet kihirdető 40/2020 (III.11.) kormányrendelet (lásd itt: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000040.KOR) hatályát.

De mit is jelent ez tulajdonképpen?
– A választ az Alaptörvényben találhatjuk. A Kormány felhatalmazást kap, hogy veszélyhelyzet esetén rendkívüli intézkedéseket hozzon, valamint rendeleteket alkosson, amelyekkel eltérhet egyes törvényekben foglalt szabályoktól. Ezek a rendeletek azonban csupán 15 napig vannak hatályban, és csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján hosszabbíthatók meg. Ebből az következik, hogy a vészhelyzetben hozott kormányrendeletekben foglalt szabályok a hatálybalépésüktől számított 15 napig alkalmazandók, kivéve, ha az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt azok meghosszabbítására.
– A törvényjavaslat tartalmazta volna ezt a felhatalmazást a kormányrendelet hatályban tartására, méghozzá egészen a veszélyhelyzet megszűnéséig – még országgyűlési felhatalmazással legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig maradhatnak hatályban a veszélyhelyzetben hozott rendeletek.

Akkor mondhatjuk, hogy a kormányrendeletnek beáldozott?
– Nem feltétlen. A veszélyhelyzetben hozott rendeletek hatályát egészen a 15 napos határidő lejártáig meg lehet hosszabbítani. Igaz ugyan, hogy ez a törvényjavaslat nem lépett hatályba, így nem is valósult meg a korábban említett felhatalmazás, de amíg le nem telik a 15 nap, az Országgyűlés bármikor megadhatja a felhatalmazását a rendelet hatályának meghosszabbítására.
– A veszélyhelyzetben hozott Kormányrendelet tehát akkor veszti el teljesen biztosan a hatályát, ha a 15 napos határidő eltelt, és ezidő alatt az Országgyűlés sem adott felhatalmazást annak meghosszabbítására.

SÜRGŐSSÉGI TÁRGYALÁS
Miután a házszabályi rendelkezésektől eltérő tárgyalás nem lett megszavazva, a Kormány kérte a törvényjavaslat sürgősségi tárgyaláson történő megvitatását. Ehhez elegendő volt a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának támogató szavazata, ez pedig a 152 „igen” szavazattal könnyen el lett döntve. A Házszabály értelmében a törvényjavaslat elfogadásáról a sürgősségi tárgyalás elrendelésétől számított 6 nap elteltével lehet dönteni. Mivel azonban a 40/2020 (III.11) Kormányrendelet 2020. március 11-én lépett hatályba, 2020, március 26-áig van életben, a sürgősségi tárgyalás megszavazására viszont 2020. március 23-án került sor, tehát a törvényjavaslatról legkorábban 2020. március 29-én fognak zárószavazást tartani.

ÉRDEKESSÉG: A TÖRVÉNYJAVASLAT ÚTJA A TÖRVÉNNYÉ VÁLÁSIG
Ahhoz, hogy eme törvényjavaslatot elfogadják a következő eseményeknek kellett volna lefolynia: el kellett volna térni a házszabályi rendelkezésektől, amihez a 10/2014 (II.24) Országgyűlési Határozat (Házszabály) értelmében legalább a jelen lévő országgyűlési képviselők négyötödének szavazata lett volna szükséges. Ez a döntés azonban még csak ahhoz lett volna elég, hogy a törvényjavaslat tárgyalásra kerüljön. A törvényjavaslat elején olvasható volt annak hivatkozása, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén sarkalatos törvény lépett volna hatályba. A sarkalatos törvény sajátosságát az Alaptörvényből olvashatjuk ki, amelynek értelmében „A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” Mind a törvény tárgyalhatóságához szükséges 4/5, mind a törvényjavaslat elfogadásához szükséges 2/3 esetén kiemelendő a „JELEN LÉVŐ” kifejezés.
Mint azt tudjuk, az országgyűlési képviselők száma 199. A „JELEN LÉVŐ” azt jelenti, hogy a képviselő az országgyűlés ülésén személyesen részt vesz. Alaptörvény értelmében továbbá az országgyűlés akkor hozhat döntéseket (vagyis akkor határozatképes), ha az ülésen az országgyűlési képviselők több mint fele jelen van. Tehát legalább 100 képviselőnek jelen kell lennie az ülésen, hogy egyáltalán dönteni tudjanak arról, hogy a törvényjavaslat tárgyalása érdekében eltérjenek a házszabályi rendelkezésektől, valamint hogy 2/3-os többséggel megszavazzák a törvényt.

Mint azt korábban írtuk, a törvényjavaslatot nem fogadták el. Az országgyűlés határozatképessége bőven megvolt, hiszen 189-en voltak jelen a 199-ből, azonban a 189 szavazóból csak 137-en támogatták a törvényjavaslat házszabályi rendelkezésektől eltérő tárgyalását – a szükséges jelen lévők 4/5-e, vagyis 152 helyett -.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük