Büntetőjog

A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYTŐL VALÓ ELTÉRÉS VESZÉLYHELYZET IDEJÉN

  1. NEM INDÍTHATOK ELJÁRÁST BECSÜLETSÉRTÉS MIATT?

Nem. A veszélyhelyzet alatt magánvádas és pótmagánvádas eljárásokat NEM lehet indítani.

DE MI AZ A MAGÁNVÁD, ILLETVE PÓTMAGÁNVÁD?

A magánvád azt jelenti, hogy a sértett az ellene elkövetett bűncselekmények miatt személyesen indít eljárást, ő maga fordulhat a bírósághoz. Magánvádra csak törvényben meghatározott bűncselekmények elkövetése esetén kerülhet sor, ezek konkrétan: könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés, valamint becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése. Az a személy tehát aki ellen ezen bűncselekmények valamelyikét elkövetik, maga dönti el, hogy bíróságra viszi az ügyet, vagy nem tesz semmit – ebben az esetben természetesen nem indul eljárás az elkövető ellen. Ahhoz, hogy a pótmagánvád lényegét megértsük, először a közvád fogalmát kell tisztáznunk. A közvádra üldöző bűncselekmények esetén nem a sértett személy dönti el, hogy indít-e eljárást, vagy nem. Ha egy közvádra üldözendő bűncselekményt követ el valaki, ellene eljárás KELL, hogy induljon. De ha nem a sértett fogja az eljárást megindítani, akkor ki? Itt jön képbe az ügyész. A közvádra üldözendő bűncselekmények esetén ugyanis az ügyész az, aki az állam nevében felléphet, és az ügyész fog eljárást indítani az elkövető ellen. Hogy mik is a közvádra üldözendő bűncselekmények? Tulajdonképpen minden, ami nem magánvádra üldözendő bűncselekmény (lásd korábban), tehát pl. emberölés, rablás, sikkasztás, stb. Pótmagánvádra akkor van lehetőség, ha az ügyész egy közvádra üldözendő bűncselekmény elkövetője ellen nem indít eljárást. Ilyen esetben ugyanis lehetősége van a sértettnek, hogy a magánvádhoz hasonlóan ő maga forduljon a bírósághoz, de csak akkor, ha az ügyész ezt korábban nem tette meg!

2. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD A 65 ÉV FELETTIEKNEK

Veszélyhelyzet idején a 65. életévüket betöltött személyek is különleges bánásmódot igénylő személyeknek minősülnek.

MIT TAKAR A „KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD?

A különleges bánásmód tulajdonképpen olyan szabályokat jelent, amely egyes, úgynevezett „sérülékeny csoportba” tartozó személyek védelmét, támogatását, jogaik gyakorlását segítik elő. A Be. értelmében különleges bánásmódban a tanú és a sértett részesülhet, abban az esetben, ha a megértésben, megértetésben, egyes jogainak érvényesítésében vagy kötelezettségeinek teljesítésében, vagy egyébként a büntetőeljárásban való hatékony részvételében akadályozott.

  • Hogy milyen körülmények alapozhatják meg a különleges bánásmódot? (=Mi alapján tartozhat valaki „sérülékeny csoportba”? Ilyen az érintett személy életkora, vagy szellemi, fizikai, egészségi állapota, vagy a büntetőeljárásban tárgyalt cselekmény túlságosan erőszakos jellege, vagy az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszonya.

3. TÚL RÉGÓTA TART AZ ELJÁRÁS, TUDOK VALAMIT TENNI EZ ELLEN?

A veszélyhelyzet ideje alatt az eljárás elhúzódása miatt kifogás nem terjeszthető elő.

JÓ KIFOGÁS…

A Be. eredetileg lehetővé teszi, hogy ha az eljárásban részt vevő egyes személyek bármelyike úgy érzi, hogy az eljárás nem zajlik megfelelően, kifogást terjesszen elő, aminek ha a bíróság helyt ad, akkor megteszi azokat az intézkedéseket, amik a kifogásolt helyzetet helyrehozzák. Kifogást több ilyen körülmény miatt is elő lehet terjeszteni, az egyik ilyen körülmény lehet az eljárás elhúzódása. Ha túl hosszúra nyúlna az eljárás, és ez a fél érdekeivel ellentétben áll, fő szabály szerint előterjesztheti a kifogást az eljárás elhúzódása miatt. A jelenlegi veszélyhelyzet ideje alatt azonban erre nincs lehetőség.

4. TANÚKÉNT ILYEN IDŐKBEN IS SZEMÉLYESEN MEG KELL
JELENNEM A TÁRGYALÁSON?

Ha a veszélyhelyzet idején bíróság úgy ítéli meg, hogy a tanú korábban tett vallomása szükséges ugyan a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson történő jelenléte nem fontos, elegendő, ha ezt a korábban tett vallomást felolvassa, vagy ismerteti a lényegét.

AKKOR SEMMIKÉPP NEM KÖTELEZHETNEK SZEMÉLYES MEGJELENÉSRE?

De igen, még veszélyhelyzet idején is kötelezhetnek tanúként személyes megjelenésre, ha:

  • Nem alkalmazható az a megoldás, hogy a bíróság felolvassa a tanú korábban tett vallomását, vagy ismerteti annak lényegét
  • A tanú eljáráson történő jelenléte telekommunikációs eszközzel (pl.: számítógép, telefon, stb.) nem oldható meg
  • Ha a bíróság, az ügyészség, vagy a nyomozó hatóság nem készített olyan kép- és hangfelvételt, vagy hangfelvételt, ami alapján a tanúnak nem kellene személyesen megjelennie a tárgyaláson
  • Ha írásbeli vallomástételt nem lehet engedélyezni.

Ha azonban a korábban felsoroltak bármelyike teljesül, a tanú személyes meghallgatása mellőzhető, a tanúnak nem kell a tárgyaláson megjelennie.

5. MEGÁLLAPODÁSOK A VESZÉLYHELYZET IDEJÉN

A Be. értelmében az ügyészség felfüggesztheti közvetítői eljárás lefolytatása céljából felfüggesztheti a büntetőeljárást. Ez azt jelenti, hogy addig, amíg a közvetítői eljárás zajlik, a büntetőeljárás nem folytatódhat.

MIT FOGLAL MAGÁBAN A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS?

A közvetítői eljárás tulajdonképp arra kínál lehetőséget, hogy a sértett és a gyanúsított megegyezzenek, valamint hogy a bűncselekmény következményeit jóvá tegyék. A közvetítői eljárás akkor tekinthető igazán hatékonynak, ha hozzájárul ahhoz, hogy a gyanúsított a jövőben jogkövető magatartással élje mindennapjait. A közvetítő eljárás megindításához mind a sértett, mind a gyanúsított önkéntes hozzájárulása, akarata szükséges. Ha tehát csak az egyikük szeretne közvetítő eljárást lefolytatni, a büntetőeljárás felfüggesztésének ezen okból nincs helye, közvetítői eljárás nem lesz tartva.

Az ügyészség a büntetőeljárást abból a célból, hogy a sértett és a gyanúsított közvetítői eljáráson vehessen részt, legfeljebb egy alkalommal függesztheti fel, 6 hónapos időtartamra. Ebbe a 6 hónapos időtartamba a jelenleg kialakult veszélyhelyzet ideje nem számít bele. Amíg tehát a veszélyhelyzet el nem múlik, a közvetítői eljárások 6 hónapos határideje nem telik, de vigyázat!: Az addig eltelt idő a veszélyhelyzet megszűnése után nem kezdődik újra!

6. TÖBB IDŐ A JOGORVOSLATRA

A veszélyhelyzet idején a jogorvoslatok igénybevételének határideje hosszabb lett.

DE MI IS AZ A JOGORVOSLAT?

A jogorvoslat tulajdonképpen egyfajta kérelem. Olyan kérelem, amely jogszabály alapján meghozott döntés megváltoztatására irányul.

Néhány példa arra, hogy milyen mértékben változtak az egyes jogorvoslati határidők:

  • Az eredeti szabályozás szerint az a jogosult, aki a határozat kihirdetésénél nem volt jelen, fellebbezését a határozat ellen az üléstől számított 3 munkanapon belül jelentheti be, ehhez képest jelen helyzetben ez a határidő 5 munkanap
  • Az a személy, aki jogorvoslatot terjeszthet elő, panaszát a veszélyhelyzet idején az ügyészség vagy bíróság vele közölt határozata ellen a határozat közlésétől számított 15 napon belül jelentheti be – eredeti szabály szerint erre 8 napja lenne.
  • A felülbírálati indítvány határideje veszélyhelyzet idején szintén 8 napról 15 napra emelkedett.

ÉRDEKESSÉG: A büntetőügyekben három szinten helyezkednek el a bíróságok. Minden jogvitát először az elsőfokú bíróságon tárgyalnak. Ha az elsőfokú bíróság döntését nem gondoljuk megfelelőnek, lehetőség van a másodfokú bírósághoz fordulni, és a polgári ügyekben a másodfok felett nem helyezkednek el további bíróságok. Büntetőeljárások esetén azonban létezik harmadfok is, amely előtt a másodfokú bíróságok döntéseit is lehet vitatni. A korábbi szabályozás kapcsán érdemes tudni, hogy a fellebbezéssel a másodfokú bírósághoz fordulhatunk az elsőfokú bíróság döntései ellen, míg a felülbírálati kérelem a harmadfokú bírósághoz fordulást jelenti. Harmadfokú bírósághoz pedig akkor lehet fordulni, ha az első és másodfokú bíróság ellentétes döntésre jutott.

7. AZ ELJÁRÁS BÍRÓSÁG ÁLTALI FELFÜGGESZTÉSE

Az 5. pontban láthattuk, hogy az ügyészség vagy nyomozó hatóság bizonyos körülmények fennállása esetén felfüggesztheti az eljárást. A veszélyhelyzet idején a bíróság is felfüggesztheti az eljárást, ha az eljárás folytatása járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel elháríthatatlan akadályba ütközik, kivéve, ha az eljárás az ügyben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelttel szemben van folyamatban. Ez a felfüggesztés – csakúgy mint az ügyészség és nyomozó hatóság esetén – szintén 6 hónapig tart, és ha szükséges, alkalmanként 6 hónappal meghosszabbítható.

SZEMÉLYI SZABADSÁGOT ÉRINTŐ BÍRÓI ENGEDÉLYES KÉNYSZERINTÉZKEDÉS?

Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés a Be. értelmében:

  1. Távoltartás
    A távoltartás lényege, hogy a terheltnek egy másik személlyel való kapcsolattartását korlátozzák, és ennek érdekében meghatároznak bizonyos területeket, ahol a terhelt nem lakhat, nem tartózkodhat, röviden korlátozzák a szabad mozgáshoz, és a lakóhely, tartózkodási hely megválasztásához való jogát. Távoltartás elrendelése esetén a terheltet arra kötelezik, hogy meghatározott lakást hagyjon el, illetve maradjon távol a távoltartással érintett személy lakóhelyétől, munkahelyétől, és azoktól a helyektől, amelyeket ez a személy rendszeresen látogat.
  2. Bűnügyi felügyelet
    A bűnügyi felügyelet is a terhelt szabad mozgáshoz, valamint a tartózkodási hely és a lakóhely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. Bűnügyi felügyelet elrendelése esetén a bíróság meghatározza, hogy a terhelt meghatározott helyiséget, lakást NE hagyjon el, meghatározott nyilvános rendezvényeket, vagy nyilvános közterületeket ne látogasson, és meghatározott időközönként jelentkezzen a rendőrségen.
  3. Letartóztatás
    A letartóztatásnak az a lényege, hogy a terheltet a bíróság jogerős határozatának meghozataláig megfosztja személyi szabadságától, vagyis elrendeli a terhelt bezárását.
  4. Előzetes kényszergyógykezelés
    Az előzetes kényszergyógykezelés alkalmazásának kóros elmeállapotú terhelt esetén van helye. Az előzetes kényszergyógykezelésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a letartóztatásra, vagyis itt is lényegében arról van szó, hogy ezeket a kóros elmeállapotú terhelteket (pl. elmebetegek, személyiségzavarral küzdők, gyengeelméjűek, stb.) bezárva tartják.

Ha tehát olyan terhelt van eljárás, aki a 4 személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés valamelyikének a hatálya alatt áll, az eljárás nem függeszthető fel.

8. TÜRELEM A BÍRÓSÁGOKKAL SZEMBEN!

Az eredeti szabályozás szerint ha az ügy bonyolultsága, vagy a határozat terjedelme miatt szükséges, a határozat meghozatala, és kihirdetése végett a tárgyalás 8, de legfeljebb 15 napra elnapolható. A veszélyhelyzetben a tárgyalást ilyen céllal egy hónapra is el lehet napolni. A határozat kihirdetésének határnapját azonban ki kell tűzni!

HATÁRIDŐ VS HATÁRNAP?

  • Gyakran használjuk a „határidő”, illetve a „határnap” fogalmát. A különbség a kettő között az, hogy a határidő egy időtartamot jelent, míg a határnap egy konkrét időpontot. Ha tehát a szabályozás értelmében április 26-án nekem keletkezik egy kötelezettségem, amire 1 hónapos határidőm van, akkor ezt a kötelezettséget én május 26-ig bármikor teljesíthetem. Ha viszont kapok egy idézést, hogy jelenjek meg a tárgyaláson, ami június 16-án lesz, akkor nekem semmi más dolgom nincs, mint június 16-án elmenni a tárgyalásra, hiszen június 16. a tárgyalás határnapja.

9. BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTÁS

Veszélyhelyzet idején az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított 3 hónapon belül állíthatja abban az esetben, ha gyanúsítottként kihallgatta, akkor a kihallgatástól számított 3 hónapon belül állíthatja bíróság elé. Ez a határidő is tehát jelentősen hosszabb, mint az eredeti szabályozásban (ami 15 napos határidőt szab az ügyészség számára a terhelt bíróság elé állítása ügyében)

GYANÚSÍTOTT -> VÁDLOTT -> ELÍTÉLT => TERHELT

Attól függően, hogy a büntetőeljárás melyik szakaszában vagyunk, a terheltet különböző megnevezéssel illethetjük. Abban az esetben, ha felmerül annak a gyanúja, hogy bűncselekményt követtek el, megindul a nyomozás. A nyomozás célja egyfajta megalapozott gyanúnak az elérése, ami alapján a bűncselekményt a terhelt követte el. Amíg ez a megalapozott gyanú nem áll fenn, a nyomozási szakban a terheltre „gyanúsítottként” tekintünk. Ha a megalapozott gyanú fennáll, akkor lépünk át a bírósági szakaszba, ami úgy indul, hogy az ügyész vádat emel a terhelt ellen, aki ettől a pillanattól kezdve „vádlott” lesz. Ha pedig a vádlottat a bíróság bűnösnek mondja ki, és vele szemben a büntetés végrehajtható, akkor már „elítéltként” bélyegezzük meg.

10. A FELJELENTÉSEK SORSA

Feljelentést ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál lehet tenni akkor, ha pl. bűncselekmény áldozatává váltunk, vagy tudomásunkra jutott egy bűncselekmény. Az eredeti szabályok szerint az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a megérkezésétől számított 3 munkanapon belül intézi el a feljelentést, ami azt jelenti, hogy megvizsgálja, hogy szükséges-e az ügyben nyomozást elrendelni, vagy a feljelentést ki kell egészíteni, el kell utasítani, vagy az ügyet át kell tenni másik ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz. Veszélyhelyzet idején a feljelentés elintézésére az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feljelentés megérkezésétől számított 5 munkanap áll rendelkezésére.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük