Büntetőjog

MENEKÜLJETEK AZ ÉLETETEKÉRT – VAGY MÉGSE? -RÉMHÍRTERJESZTÉS

Napjainkban számos hírt olvashatunk arról, hogy a rendőrség rémhírterjesztés miatt sok embert őrizetbe vett. Ezen okból kifolyólag jelen cikkünkben a rémhírterjesztéssel mint bűncselekménnyel foglalkozunk, hogy kedves olvasóink átfogóbb képet kapjanak e témában.

A rémhírterjesztés alapjában véve a Büntető Törvénykönyvben foglal helyet, azonban – tekintettel a jelenlegi veszélyhelyzetre, és az ennek folytán kialakult különleges jogrendre – jelenleg a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényből kell kiindulni, ez ugyanis átalakította a Büntető Törvénykönyv addig hatályos rémhírterjesztésre vonatkozó szabályozását.

A jelenleg hatályos szabályozás értelmében RÉMHÍRTERJESZTÉS bűntettét követi el,

  1. Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a  közveszély színhelyén alkalmas az  emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére
    – Ebben az esetben az elkövető 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
    – Hogy mi is az a közveszély? A büntetőjogi irodalom azt a helyzetet tekinti közveszélynek, amikor fennáll annak a valódi veszélye, hogy sok, vagy nehezen meghatározható számú ember, vagy jelentős értékű anyagi javak (pl. házak) megsérülnek.
  2. Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa
    – Ebben az esetben az elkövető 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
    – A különleges jogrend – tekintettel arra, hogy veszélyhelyzet van a járvány miatt – napjainkban fennáll.

Mindkét esetben fontos kihangsúlyozni, hogy csak akkor követi el valaki a rémhírterjesztést, ha valótlan tényt, vagy valós tényt elferdítve állít, vagyis egyszerűen fogalmazva, ha valaki hazudik.

MI TÖRTÉNIK AKKOR, HA VALAKI IGAZAT MOND, ÉS EZZEL KELT PÁNIKOT?

Természetesen, ha valaki igazat mond, az nem bűncselekmény, akkor sem, ha az igazság egyébként nyugtalanító. Ugyanígy nem valósul meg a rémhírterjesztés, ha valaki mond valamit, amiről azt hiszi hogy igaz, de később kiderül, hogy téved. Ha valaki véleményt fejt ki, és nem tényekről beszél, az sem valósítja meg a rémhírterjesztés bűncselekményét.

Összességében tehát a rémhírterjesztés feltételei:
– Közveszély színhelyén, vagy különleges jogrend idején történő elkövetés
– Nagy nyilvánosság előtt történő elkövetés
– “Elkövetés” jelentése ezen bűncselekménynél: valótlan tény állítása, vagy híresztelése, vagy valós tény elferdítve történő állítása, vagy híresztelése
– Az elkövetés alkalmas emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére.

Ha ezen feltételek közül bármelyik nem valósul meg, nem beszélhetünk rémhírterjesztésről.

ELGONDOLKODTATÓ KÉRDÉS

Tekintettel arra, hogy a koronavírus egy világjárvány, számos ember élete és egészsége van valódi veszélyben.  Tudniillik, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény előtt a rémhírterjesztésnek az az egyetlen esete volt, amit közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt lehetett elkövetni. Új elemként bekerült azonban a különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt történő elkövetés. A közveszély fentebb említett definíciója alapján vajon tényleg szükség volt az új szabályozásra? Tekintettel arra, hogy a „közveszély” egy viszonylag tág fogalom, amelybe a jelenlegi járványhelyzet véleményünk szerint beletartozik, nem biztos, hogy indokolt egy külön szabály bevezetése a különleges jogrendre vonatkozóan, ami ráadásul szigorúbban bünteti ugyanazt a cselekményt. Ezen kérdésre végső soron a bírói jogalkalmazás adhat választ, ezért érdemes lehet nyomon követni a rémhírterjesztéssel kapcsolatos büntető eljárásokat.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük