Jelen cikkünkben azon túl, hogy egy újabb bűncselekményt mutatunk be közelebbről, óvatosságra szeretnénk felhívni a kedves olvasóinkat, egy megtörtént eseten keresztül.
Az eset lényege röviden, hogy egy csaló rászorulókra hivatkozva gyűjtött adományokat a járvány idején, mindezt egy fiktív profilon keresztül az interneten. Legyünk tehát óvatosak, nehogy kihasználják a jó szándékunkat!
Az ügyről részletesen az alábbi linken lehet tájékozódni:
https://www.origo.hu/…/20200415-18-eves-csalo-adomany-raszo…
A csalás Büntető Törvénykönyben szereplő meghatározása: „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”
A KÁR MINT A CSALÁS FOGALMI ELEME?
A csalás tehát akkor valósul meg teljesen, ha az elkövető cselekménye miatt kár következik be. Mivel a konkrét esetben még azelőtt elkapták a rendőrök az elkövetőt, hogy az pénzt kapott volna bárkitől, a csalás bűncselekménye nem tekinthető befejezettnek, vagyis a gyors rendőri akció miatt pusztán csalás kísérlete valósult meg. A kár kapcsán szükséges különbséget tenni a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés, valamint az elmaradt jövedelem között. A vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés voltaképpen azt az értéket jelenti, amelyet a károsult (akinek a vagyonában a kár keletkezett) azért vesztett el, mert valamelyik dolga megsérült, megrongálódott. Az elmaradt jövedelem viszont azt az értéket foglalja magában, amellyel a károsult vagyona a károkozás nélkül növekedett volna, tehát a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenéssel szemben a meglévő vagyona nem csökken, viszont a károkozás következtében elveszíti azt a lehetőséget, hogy növekedjen.
A csalás esetén „kár” alatt csupán a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést kell érteni.
ÉRDEKESSÉG
Létezik az úgynevezett „csalási kár”, amit a Btk. úgy határoz meg, mint az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét. Ha például egy szállodában kiveszünk egy szobát, de már a kezdetekben sem szeretnénk fizetni érte, és végül fizetés nélkül távozunk, cselekményünkkel „csalási kárt” okoztunk. (A csalási kár nem összekeverendő az elmaradt haszonnal! Az elmaradt haszon esetén a károkozó semmiféle szolgáltatást nem vesz igénybe, pusztán cselekményével mástól veszi el a vagyonnövekedés lehetőségét.)
MI IS AZ AZ ÜZLETSZERŰSÉG?
Természetesen, mint minden más bűncselekménynek, a csalásnak is van minősítési rendszere. Akárcsak a lopásnál, itt is számít az, hogy a bűncselekmény milyen értékű kárt okozott. Ugyanilyen minősítő körülmény (vagyis, az alapesetnél szigorúbban büntetik) az üzletszerű elkövetés. Hogy mit is tekinthetünk üzletszerű elkövetésnek? Erre a Btk. ad választ: „üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik” Mivel az elkövető jelen esetben több segíteni szándékozó emberrel szemben is megkísérelt csalást elkövetni azért, hogy pénzt szerezzen, az üzletszerűség megállapítható.
A korona-vírus idején gyakori az is, hogy olyan kézfertőtlenítőket, maszkokat árulnak, amik –a reklámozásukkal ellentétben – összetételüknél fogva alkalmatlanok a vírus elleni védekezésre. Természetesen aki ilyenre vetemedik, az is csalást követ el.
E tekintetben is óvatosságra intenénk a kedves olvasóinkat, amennyire lehet, győződjenek meg a termék eredetiségéről!
