ELÉVÜLÉS – Avagy az időmúlás hatása a büntetőjogban

MI IS AZ AZ ELÉVÜLÉS?

Az elévülés egy büntethetőséget megszüntető ok, ami azt jelenti, hogy – néhány kivétellel – bizonyos idő eltelte után, ha nem történik semmi, az elkövetett bűncselekményért nem lehet büntetést kiszabni. A büntetőjogban fő szabály szerint a bűncselekmények a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 5 év alatt évülnek el. De mit is jelent ez a szabály? Például, a könnyű testi sértés vétsége 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, az elévülés ezen bűncselekmény elkövetése esetén is 5 év lesz. Ellenben például a rablás esetén, ahol a büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, már a büntetési tétel felső határa, vagyis a 8 év lesz az elévülés. Összességében tehát, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa eléri, vagy meghaladja az 5 évet, akkor az elévülési idő ehhez igazodik, minden más esetben az 5 éves szabály alkalmazandó. Tehát, ha bűncselekmény áldozatai lettünk, forduljunk bátran minél hamarabb a hatóságokhoz, semmiképp nem tanácsos évekig halogatni a feljelentéseket pusztán félelemből, ráadásul minél több idő telik el egy bűncselekmény elkövetése után, annál nehezebb lesz a bizonyítás.

KIVÉTELEK                                                                                                                                                  

Vannak olyan bűncselekmények, amelyek súlyossága hosszabb elévülési időt kíván meg. Így a korrupciós bűncselekmények (pl.: hivatali vesztegetés) 12 év alatt évülnek el.

Vannak továbbá olyan bűncselekmények is, amelyek egyáltalán nem évülnek el, vagyis az elkövetőjük bármikor felelősségre vonható, ezek:

  • Emberiesség elleni bűncselekmények (pl.: népirtás), valamint a háborús bűncselekmények (pl.: fegyverszünet megszegése, háborús fosztogatás)
  • Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető szabadságvesztések (pl.: halált okozó zendülés)
  • A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közül azok, amelyek 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendők, és csak abban az esetben, ha a bűncselekmény ELKÖVETÉSEKOR a sértett nem töltötte be a 18. életévét. (pl.: 18 éven aluliak szexuális zaklatása, gyermekprostítúció)

DE MIKOR IS KEZDŐDIK AZ ELÉVÜLÉS?

Hogy mikor kezdjük el számolni az elévülést, a bűncselekmény jellegétől függ. A Büntető Törvénykönyv 4 kategóriát tartalmaz erre vonatkozóan:

  1. Befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul
    – Például lopás esetén akkor kezdődik az elévülés, amikor a dolgot az elkövető jogellenesen elvette a sértettől
  2. Kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér
    – Vegyük például azt az esetet, ha valaki robbantani szeretne egy épületben, és ezért elhelyez egy bombát valahol. A robbantás előtt azonban az illető lebukik, így nem tudja végrehajtani a robbantást. Az elévülés ebben az esetben a bomba elhelyezése után kezdődik
  3. Olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének
    – Például a segítségnyújtás elmulasztása esetén („Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van”) az elévülés kezdetét viszonylag bonyolultabb megállapítani. Ebben az esetben ugyanis azt kell vizsgálni, hogy mi lehetett az az időpont, amikor a sértettnek még utoljára segítséget lehetett volna nyújtani anélkül, hogy az élete vagy a testi épsége veszélybe került volna. Például ha valakinek kimegy a lába a zebrán, és nem képes járni, az ottani járókelőknek kötelességük lesegíteni az illetőt az útról. Amennyiben ezt nem teszik meg, a sértett természetesen veszélyben van az arra közlekedő autók miatt. Az elévülés ebben az esetben nagyjából akkor kezdődik, amikor a sérülést követően az első autó arra jár. (Ekkor lesz ugyanis KÖZVETLEN veszélyben a sértett).
  4. Olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik
    – Például ha valakit jogellenesen fogva tartanak, az elévülés akkor kezdődik, amikor az illetőnek sikerül kiszabadulnia.

FIGYELEM!

Az elévülés félbeszakad, ha a hatóság az adott bűncselekmény miatt az elévülési időn belül az elkövető ellen bármiféle büntetőeljárási cselekményt végez. Hogy mik is lehetnek ilyen cselekmények? Tulajdonképpen például már az is, ha elrendelnek egy nyomozást, vagy az is, ha befogadnak egy feljelentést. A félbeszakadás azt jelenti, hogy az elévülési idő újra kezdődik. Így ha pl egy 2015-ben elkövetett lopás ügyében nincs semmi mozgolódás, és a sértett pl. 2017. augusztus 2-án hatósághoz fordul, ami a nyomozást elrendeli, akkor máris félbeszakad az elévülés, és az 5 éves határidő számítása újra elkezdődik, vagyis az elkövető ezesetben 2022. augusztus 2-ig felelősségre vonható.  Ne habozzunk tehát hatósághoz fordulni, ha baj van. Ha pedig azt látjuk, hogy a nyomozás semmilyen szinten nem halad, bátran próbálkozhatunk többször is, mert legalább annyit el tudunk érni, hogy az elkövető ne „ússza meg” csak azért, mert x idő eltelt a bűncselekménye

Szóljon hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.