Hogy lehet egy polgári ügyletnek büntetőjogi felelősségre vonás a vége? Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy valakit szerződésszegésért rendőrség elé állíthassunk? Mire lehet számítani a büntetőeljárás során?
A csalásról általában
A csalás törvényi tényállása a következő: Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
A csalás megvalósításához tehát 3 feltétel szükséges:
1. Az elkövetőnek az a célja, hogy jogtalan hasznot szerezzen (Itt szükséges kiemelni, hogy az elkövető jogtalan haszonszerzése csupán cél, nem eredmény. Ha valamilyen oknál fogva úgy alakul, hogy az elkövető nem jut hozzá a haszonhoz, attól még – a többi feltétel teljesülése esetén – megvalósulhat a csalás bűncselekménye.)
2. E cél elérése érdekében más személy tévedésbe ejtése vagy tévedésben tartása (Tehát nem szükséges, hogy konkrétan az elkövető ejtse tévedésbe a sértettet, az is elég, ha a sértett már eleve tévedésben van, és az elkövető ezt a tévedését kihasználva követi el a bűncselekményt)
3. Az elkövető a cselekményével kárt okoz (ide értendő az úgynevezett „csalási kár” is, ami az igénybe vett szolgáltatás elmaradt ellenértéke)
A szerződések és a csalás kapcsolata
Ami a szerződéseket illeti, a bírói gyakorlat egységes abban, hogy amennyiben az elkövetőnek már a szerződéskötés előtt az volt a szándéka, hogy nem fogja teljesíteni a megállapodásban foglaltakat, akkor a csalás – a többi feltétel egyidejű teljesülése esetén – megállapítható. Talán a legtipikusabb példa erre az olyan adásvételi szerződés, ahol a felek abban állapodnak meg, hogy az egyikük részletekben, vagy utólag fizeti meg a másik által számára adott dolog ellenértékét. Ebben a példában mindkét félnél szóba jöhet a csalás a következők szerint:
1. Az eladó például akkor, ha átvesz egy vételárrészletet, de a dolgot nem adja át a másik félnek, aki hiába nem fizeti ki emiatt a többi vételárrészletet, a már kifizetett részlet értékében kára keletkezett.
2. A vevő részéről például akkor, ha a teljes vételárrészlet kifizetése előtt megkapja a dolgot, majd ezt követően a maradék összeget nem fizeti ki. Ilyenkor az eladónál keletkezik kár a meg nem fizetett vételárrészlet értékében.
Legyen szó bármilyen szerződésszegéses esetről, nagyon fontos, hogy csak akkor beszélhetünk csalásról ilyen esetekben, ha az elkövetőnek már a szerződéskötés előtt sem állt szándékában maradéktalanul teljesíteni a szerződésben foglalt ígéretét. Ha a nyomozó hatóság úgy véli, hogy ez a körülmény nem áll, azt fogja mondani, hogy ez nem büntetős hatáskör, próbálkozzunk polgári bíróságok előtt.
Természetesen a büntetőeljárásban sértettként lehetőség van polgári jogi igény érvényesítésére, ami egyfajta kártérítésként szolgál. Lényegében arról van szó, hogy kérhetjük azt, hogy az elkövető elítélése esetén az általa okozott kárt teljes összegben térítse meg.
Mire számíthatunk a büntetőeljárásban? – Csak óvatosan a feljelentéssel!
Tekintettel arra, hogy a csalás közvádra üldözendő bűncselekmény, ha valaki feljelentést tesz, és utána az illetékes hatóság elkezd nyomozni, onnantól az illető már nem „ura az ügynek”. Ez alatt azt kell érteni, hogy amint megtette a feljelentést, akkor azon kívül, hogy bizonyítékokat bocsáthat a nyomozó hatóság részére, semmi beleszólása nincs abba, hogy a nyomozó hatóság mit és hogyan vizsgáljon, legyen-e vádemelés, vagy sem, és természetesen nem is vonhatja vissza a feljelentést. Tehát eszünkbe se jusson olyan gondolat, hogy „hát nem tudom mi volt a szándéka, majd feljelentem, hogy megijedjen, aztán maximum visszavonom.”, mert a feljelentés nem visszavonható.
Általánosságban azt lehet mondani, hogy ha van egy szerződésszegés, és egy fizetési felszólítás, amelyre a másik fél nem reagál, vagy annak ellentmond, az már egy egész jó alapot ad arra, hogy a nyomozó hatóság érdemben elkezdjen vizsgálódni. Természetesen nem muszáj egyedül végig csinálni az egészet: a sértettnek is van lehetősége arra, hogy jogi képviselőként meghatalmazzon egy ügyvédet, aki segíti őt jogainak és igényeinek minél teljesebb körű érvényesítésében.
(Kép forrása: arsboni.hu)
