Munkahelyi balesetek és a munkáltató objektív felelőssége

Baleset ért a munkahelyeden? Vagy ismersz olyat akivel igen? Ezt MINDENKÉPP el KELL olvasnod!!

Mai cikkünk témája a munkáltató kártérítési felelősségének egyes érdekességei, melyekhez példaként a munkahelyi balesetek esetkörét hívjuk majd segítségül, ezáltal remélhetőleg néhány praktikus tanácsot is adva nektek!

Miután a munkaviszony, mint jogviszony valószínűleg mindannyiunk számára első kézből ismerős lehet (ellentétben például korábbi témánkkal, az emberöléssel), most csak a szükséges fogalmi alapvetéseket tesszük. Érdemes azonban tisztáznunk, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató az a jogképes személy, aki mást munkavégzésre irányuló jogviszony alapján foglalkoztat, munkavállaló pedig az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. E körben tehát a munkavállaló a munkáltató alkalmazásában áll, munkáját (és idejét) adja bérbe – ennek során azonban előfordulhat az is, hogy a munkavállaló valamilyen nem kívánt esemény során kárt szenved; a túlórázás miatt elmulasztott anyák napi ünnepséget most ne számítsuk ide, mindennapos lehet azonban az anyagi kár, vagyis a munkavállaló egyes tárgyainak megsérülése. Ilyen lehet például, ha a felszolgáló megcsúszik, és összetörik az okostelefonja, ha a kalauz szemüvege leesik és összetörik a vonat hirtelen fékezése folytán, illetve – szélsőséges esetben – a munkavállaló maga szenved sérülést, pl. ha a szárazépítő leesik a létráról, és a lábát töri.

Úgy véljük egyébként, hogy a munkavállaló által elszenvedett károk – és az ezért fennálló munkáltatói felelősség – leginkább a munkahelyi baleseteken keresztül ragadható meg, így bevezetésül ezekről is ejtsünk néhány szót. Először is, fontos tisztázni, hogy mi is a munkabaleset, illetve miben különbözik az üzemi balesettől – a kettőt ugyanis gyakran összemossák, rokon értelműként használják, azonban korántsem ilyen egyszerű a helyzet. A munkavédelmről szóló törvény rendelkezései szerint „munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül”. Az üzemi balesetként elismerés ellenben a munkabalesetet szenvedett munkavállalót a társadalombiztosítási ellátások (pl. baleseti táppénz, baleseti járadék) igénybe vételére jogosítja fel.

A munkabaleset tehát munkajogi kategória, és a későbbiekben ismertetettek szerint a munkáltató felelősségét alapozza meg (elsősorban) a munkavállaló által elszenvedett károkért, az üzemi baleset ellenben TB szakkifejezés, és az ellátások igénybevételére jogosít. Fun fact: az üzemi baleset kategóriája tágabb, mint a munkabaleseté, ugyanis például a munkavállalót munkába menet érő úgynevezett úti baleset nem minősül munkabalesetnek, ellenben üzemi balesetnek igen, és 90%-os mértékű táppénzjuttatásra jogosít – de erről bővebben talán majd máskor.
Abban az esetben tehát, ha a munkavállaló munkavégzésével összefüggésben – például munkabalesetben – kárt szenved, a munkáltató a Munka Törvénykönyvének (Mt.) 166. § (1) bekezdése értelmében objektív felelősséggel tartozik. Ez a gyakorlatban a következőeket jelenti:
• A kár bekövetkezte önmagában megalapozza a munkáltató felelősségét, nem szükséges az, hogy magatartása felróható legyen
• A munkáltató csak igen szűk körű feltételek fennállása esetén mentesülhet felelőssége alól – ezeket a későbbiekben fogjuk boncolgatni
• A mentesülés feltételeit a munkáltatónak kell teljes körűen bizonyítania
A munkáltatói mentesülés feltételeit pedig az Mt. 166. § (2) bekezdése határozza meg, melyek a következőek:

a) a kárt (a munkáltató) ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa,

vagy

b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Nézzük először az a) pontot. Ez a mentesülési ok annyira szűk körű, hogy egyszerre kell bizonyítania a munkáltatónak azt, hogy a balesetet okozó körülmény az ellenőrzési körén kívül volt, nem kellett azzal előre számolnia, és nem volt elhárítható számára a baleset vagy a kár megakadályozása. Nem hangzik egyszerűen ezt bizonyítani igaz? Nos, valóban nem az.
Előfordult olyan eset, hogy egy postás egy januári hóviharban igyekezett leveleket kézbesíteni, amikor elcsúszott a hóban, és a lábát törte. A munkáltató arra hivatkozott, hogy a hóvihar egyfajta vis maior, amire semmilyen ráhatása nincsen, így az Mt. 166. § (2) bekezdés a) pontja alapján mentesül. Őszintén, van ráhatása a munkáltatónak az időjárásra? Valóban nincs. Akkor mentesülhet a felelősség alól igaz?

Sajnos nem. Arra ugyanis igenis van ráhatása, hogy miért küldi ki a biciklis postást terepre ilyen ítéletidőben (ami nyilván a munkáltató számára is észlelhető), illetve hogy az általa rendszeresített munkavédelmi bakancs miért nem nyújt megfelelő védelmet elcsúszás ellen? Ugye hogy nem egyszerű a mentesülés? Értelmezzük tehát a munkáltató ellenőrzési körét a lehető legtágabban – a bírói gyakorlat sem tesz másként.

A munkavállaló másik mentesülési lehetősége az, ha bizonyítja, hogy a kárt kizárólag a károsult (vagyis jelen esetben a munkavállaló) elháríthatatlan magatartása idézte elő. Itt tehát egyszerre kell bizonyítania a munkáltatónak azt, hogy a kárt csak és kizárólag a károsult (és nem pl. egy másik munkavállaló!) magatartása idézte elő, illetve, hogy ez a magatartás a munkáltató által elháríthatatlan volt – nem tartozik ide a helytelen munkahelyi gyakorlat, mint például hogy a munkások leveszik a védőöltözetet „mert hát meleg van főnök”, az ilyen gyakorlatokat a felelősen eljáró munkáltatónak észlelnie kell, és következetesen „ki kell gyomlálnia”, megfelelő oktatással, felkészítéssel, akár szankcionálással is. Egy kellően abszurd példa arra, hogy mi is a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartása:

– Béla, hallottam, hogy egy munkahelyi balesetért akár tízmilliókat is lehet kapni. Mit szólnál, ha elfűrészelem a létrát, és amikor te felmászol, összeszakad alattad, a pénzt pedig megfelezzük?
– Jól van Géza, a pénz tényleg jól jönne.

Mentesülhet fenti esetben a munkáltató? Ha mindezt teljes körűen tudja bizonyítani, akkor (és csak akkor) igen. A példa szándékosan abszurd, mert a gyakorlatban is igencsak szűk körben fordul elő a munkáltató ez úton történő mentesülése, hiszen – mint már korábban is említettük – a bírói gyakorlat igencsak tágan értelmezi a munkáltató ellenőrzési körét és ráhatását.

Összefoglalva tehát, a munkáltató objektív, teljes körű felelősséggel tartozik a munkavállaló által a munkavégzéssel összefüggésben elszenvedett károkért, mely alól csak igen szigorú feltételek teljes körű bizonyítása esetén mentesülhet. Nagyon fontos, hogy a mentesülési feltételeket a bírói gyakorlattal összhangban a lehető legszűkebben értelmezzük, és, ha neadjisten munkahelyi balesetet szenvedünk (akár csak az irodában elbotlunk a küszöbben), és emiatt kárunk keletkezik, ne féljünk kiállni az igazunkért, és akár ügyvédi tanácsot is kérni. Higgyétek el, megéri.

Szóljon hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.