Tudd meg, hogy milyen jogaid vannak, ha külön élsz gyermekedtől! A gyermekkel kapcsolatot tartani nem csak jog, de kötelesség is! Pótolható az elmaradt kapcsolattartás?
Ezek a jogok illetnek meg, illetve kötelezettségek terhelnek, ha külön élsz gyermekedtől! Ezekre a szabályokra figyelned kell!
Természetesen vannak olyan jogok, amelyek szülőként csak akkor illetnek meg, ha a szülői felügyeleti jogod a bíróság nem korlátozta vagy vonta meg.
Fontos, hogy kivételt képez ez alól az az eset, amikor a szülői felügyeleti jogot a bíróság nem vonta meg, hanem azt csak az egyik szülő gyakorolja. A gyermek sorsát érintő lényeges döntésekben ugyanis (mint például a gyermek tartózkodási helyének megválasztása, az életpályájával kapcsolatos döntések, vagy akár a gyermek nevének meghatározása) akkor is van jogod részt venni, ha a szülői felügyeleti jogot csak a másik szülő gyakorolja! Amennyiben a szülők ilyen kérdésben nem tudnak megegyezni, abban az esetben a gyámhatóság jogosult a kérdésben dönteni.
A különélő szülők a szülői felügyeleti jogot a szülők egymással együttműködve kötelesek gyakorolni, azonban az együttműködési kötelezettség címén történő zaklatás, kéretlen tanácsadás, a gondozó szülő tevékenységének folyamatos kritizálása a szülői felügyeleti jog megvonásához is vezethet!
Jogod van a tájékoztatáshoz!
„A szülők kölcsönös tájékoztatási kötelezettsége révén érhető el, hogy a külön élő szülő “képben legyen” a gyermekével kapcsolatos ügyekben.
A tájékoztatási kötelezettség nem feltételez, nem tesz szükségessé napi kapcsolatot a szülők között, azonban elvárható, hogy a gondozó szülő a gyermekkel kapcsolatos fontosabb történésekről időszakonként, illetve egy adott eseményhez kapcsolódóan tájékoztassa a külön élő szülőt. Természetesen a külön élő szülő a felvilágosítás kérdéssel kapcsolatos jogát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen.[1]
A kapcsolattartás joga
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. Ezt első sorban a gyermeket nevelő másik szülő köteles biztosítani, azonban a zavartalan kapcsolattartás más személy is köteles lehet lehetővé tenni, így például a nagyszülő, akinél a gyermek az azt nevelő szülővel él.
A kapcsolattartási jog azonban nem csak jog, de kötelezettség is! A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
Ide tartozik a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is. A bíróságnak nem kell külön feljogosítani erre főszabályként a különélő szülőt, ez a lehetőség a jogszabályok által megfogalmazott keretek között megilleti a szülői felügyeletet gyakorló szülőt akkor is, ha külön él.
Ha a kapcsolattartást akadályozzuk, az elmaradt alkalmakat pótolni kell!
Ha nem tudjuk a megbeszélt időpontban biztosítani gyermekünk másik szülővel biztosítani, a törvényi minimumkötelezettség az, hogy a kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek (előzetesen) tájékoztatni egymást.
Amennyiben a kapcsolattartás nem volt megtartható, azt pótolni kell. A törvényi szabályozás azt is szabályozza, hogy elmaradt kapcsolattartást a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell!
Fontos jogszabályi rendelkezést törölt el az Alkotmánybíróság az elmaradt alkalmakkal kapcsolatban!
A korábban alkalmazandó rendelkezés szerint amennyiben a különélő szülővel például ünnepi alkalom, mint a közös karácsonyi esemény maradt el, azt nem kellett pótolni.
Jogosan merült fel a kérdés, hogy miért nem esett ugyanolyan fontossággal lattba olyan alkalom is, ami ugyan ünnepre esett és későbbi napon ünnepi formában ugyan már nem volt megtartható ünnepnapon, azonban annak kimondása, hogy ezt nem kell pótolni, mégiscsak méltánytalan a különélő szülőre nézve, hiszen a gyermeket nevelő szülő könnyű szerrel elérhette, hogy a gyermek az ünnepeket a másik szülőtől külön töltse.
Nem is csoda, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a rendelkezést! A teljes cikk itt olvasható erről:
https://m.hvg.hu/itthon/20211118_alkotmanybirosag_elvalt_szulok_gyerek_kozos_unneples?fbclid=IwAR2EbMthbCqsv7Jrwyw6EpE9ZkyxDHJrJ8F5xf4FsWvFOxioVqXOFQ_H29M
Ha a kapcsolattartással a másik szülőnek indokolatlanul kárt okozunk, meg kell téríteni!
„A kapcsolattartás akadályozása, elmaradása esetén nemcsak az elmaradt kapcsolattartás pótlására kell, hogy sor kerüljön. Az ezzel okozott kárt is köteles a felróható magatartást tanúsító szülő a másik félnek megtéríteni, így például amikor előzetes tájékoztatás hiányában a kapcsolattartásra jogosult szülő hiába kísérli meg a kapcsolattartást. Ilyen esetben az utazási költségeinek megtérítését követelheti a másik szülőtől.
A kapcsolattartás egyéb szabályainak megszegése is kártérítési kötelezettséget vonhat maga után.
[1] Makai K.: i. m., a 4:174. §-hoz fűzött kommentár
Kép forrása: https://femina.hu/gyerek/valas-gyerek-serules/
