Amit az élettársi viszonyról tudni kell

Milyen jogai vannak az élettársi kapcsolatban élőknek? Milyen kötelezettségek járnak ezzel? Kell-e hozzá papír? Utólag hivatalossá lehet-e tenni?

Rengetegszer láthatjuk Facebook profilokon, hogy különböző nemű személyek adatlapukon bejegyzett élettársi kapcsolatot jelölnek meg, holott a bejegyzett élettársi kapcsolat csak azonos nemű személyek között lehetséges. Örökzöld kérdés az is, hogy az élettársi kapcsolat mennyire hasonlít a házassághoz, milyen jogai vannak a feleknek, különösen a közösen összeszedett vagyon hogyan rendeződik?

Mai cikkünkben az élettársi jogviszony lényegével szeretnénk megismertetni olvasóinkat.

Élettársi kapcsolat

Az élettársi kapcsolat egyik legfontosabbnak mondható jellemzője, hogy az bárminemű dokumentáció hiányában is létrejön a felek között, legyenek azok akár azonos, akár különböző neműek. Az élettársi kapcsolat magját az egymással érzelmi-gazdasági közösségben élő személy közös háztartásban együttélése adja, tehát nem az, hogy erről készítünk-e papírt, vagy sem, szemben a házassággal, amelynek köztudottan formális követelményei vannak.

Éppen ezért, mivel nem kell hozzá papír – így élettársi kapcsolatnak minősülhet, ha egy szerelmespár összeköltözik – érdemes tisztában lenni azzal, hogy az élettársi kapcsolat milyen jogokkal és kötelezettségekkel járhat, illetve, hogy mikor és miért célszerű mégis papírt írni róla.

Gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor szükséges annak bizonyítása, hogy két személy egymással élettársi kapcsolatban van, így például hitelfelvételnél, adókedvezmény igénybevételénél, lombik program kezdeményezésénél, vagy akár egy egyszerű kórházi látogatás során is, amikor csak a közeli hozzátartozó látogathatja az adott személyt. Az öröklés terén is fontos szerepet játszhat, amikor azzal szembesülhetünk, hogy egy forintot sem öröklünk a másik után, vagy búcsút mondhatunk a közös lakásnak is.

Ezen dokumentum elkészítésére több mód is létezik. Az egyik lehetőség az, ha a felek közösen közjegyzőhöz fordulnak, és közösen okiratba foglaltatják annak tényét, hogy egymással élettársi életközösségben élnek. Nagyon fontos, hogy ezt csak személyesen, a felek együttes jelenlétében lehet megtenni, így például egyik fél helyett sem járhat el meghatalmazott, ami adott esetben egy adásvételnél megtehető. A megszüntetéshez már elegendő az egyik fél személyes jelenléte. Fontos, hogy ebben az okiratban meg lehet jelölni azt is, hogy az élettársi kapcsolat már egy korábbi időponttól kezdve fennáll, amelynek nagy jelentősége lehet a közös vagyon tekintetében. A közokiratba foglalt élettársi nyilatkozat tehát bármely hatóságnál felhasználható minden olyan esetben, amelyben az élettársi kapcsolat fennállásának, időtartamának tanúsítására van szükség.

Azt azonban érdemes tudni, hogy vannak bizonyos esetek, amikor nem elegendő a felek által közokiratba foglalt nyilatkozat, így az az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő rögzítést követelik meg az élettársaktól.
Ennek módja, hogy kérelmezzük a közjegyzőtől a közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába történő felvételünket. Itt már azonban fontos tudni, hogy míg az egyszerű közokiratnál lehetőség volt az élettársi kapcsolat fennállására egy korábbi időpontot is megjelölni, addig ezen nyilvántartás esetében már nincs lehetőség, így ha például az élettársaknak előreláthatóan egymással a vagyont is érintő tervei vannak (például öröklés), azonban házasságot nem kívánnak kötni, érdemes minél hamarabb kérvényezni a felvételt a nyilvántartásba.

Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartása egy közhiteles nyilvántartás, ami azt jelenti például, hogy egy esetleges hitelfelvétel esetén a hitelező is betekinthet ebbe a nyilvántartásba. Fontos tudni még a nyilvántartással kapcsolatban, hogy adott esetben, ha a felek később házasságot kötnek, azonban házassági vagyonjogi szerződés nem köttetik, akkor az együtt létrehozott osztatlan, közös vagyon már a nyilvántartásba bejegyzéstől, és nem a házasság megkötésének időpontjától számítódik.

Érdemes még tudni
 
Élettársi kapcsolat akkor is fennállhat – szemben a közhiedelemmel -, ha az egyik vagy mindkét félnek fennálló házassága van, azonban már nem élnek a házas felek házassági életközösségben, ugyanis ha igen, akkor az a jog által oltalmazott élettársi életközösséget kizárja.

Kizáró ok lehet még, ha a felek egymással egyeneságbeli rokonsági vagy testvéri kapcsolatban állnak.
Legfontosabb különbségek a házasság és az élettársi kapcsolat között:

– Nem keletkezik élettársi közös vagyon, azonban lehetséges élettársi kapcsolatban is a házassági vagyonjogi szerződéssel tartalmilag megegyező élettársi vagyonjogi szerződést kötni
– Az élettársi viszonyban nem minősülnek a felek közeli hozzátartozónak
– Az élettársi viszonyban a felek nem törvényes örökösei egymásnak, mint a házasságban
– Házasságot csak különböző nemű személyek köthetnek, élettársak azonos neműek is lehetnek
– Az élettársi kapcsolatról készített papír nem járhat ’házassági’ név felvételével
– Élettársi kapcsolat esetén nincs formai követelményeknek megfelelő ’elválás’, papír nélküli élettársi viszony esetén elegendő az, ha például az egyik fél elköltözik a másiktól, nyilvántartott élettársi kapcsolat esetén pedig elengedő az egyik fél közjegyzőnél tett egyoldalú nyilatkozta is
– Házasságot köthet bizonyos esetekben 18. életévét be nem töltött személy is, de ehhez szükséges a gyámhatóság engedélye. A kiskorú házasságkötéssel nagykorúvá válik, azonban a kiskorú házasságkötése csak a 16. életéve betöltését követően történhet. Ezzel szemben élettársak 18. életévüket be nem töltött személyek is lehetnek, azonban az Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába történő felvételüket csak 18. életévüket betöltött személyek kérhetik. Az élettársi kapcsolat létrehozása egyik esetben sem eredményezi a kiskorú nagykorúsítását.

Kép forrása: babaszoba.hu

Szóljon hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.