Ebben a cikkünkben a járványhelyzetre tekintettel felfüggeszthető hitelügyletekkel fogunk foglalkozni. Olvassa el, és tájékozódjon, mielőtt belevág!
A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet szerint a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap. Ezt az időszakot fizetési moratóriumnak nevezzük, ahogyan az a különböző média platformokon is említésre került.
A fizetési moratórium nem érinti azonban az adósnak azt a jogát, hogy ezentúl is szerződésszerűen teljesítsen. A Kormány ezzel tehát a fent hivatkozott szerződések tekintetében az adós fél döntésére bízza, hogy a moratórium alatt teljesít-e vagy sem.
A fizetési moratórium azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy az adós, illetve a hitelező eltérően állapodjon meg a korábbiakban alkalmazott szerződési feltételekről.
MIT IS JELENT A FIZETÉSI MORATÓRIUM?
A fizetési moratórium azt jelenti, hogy az adós ebben az időszakban nem köteles fizetési kötelezettségét teljesíteni. A fizetési moratórium megszűnését követően a kötelezettségvállalás ideje meg fog hosszabbodni, tehát semmiképpen sem arról van szó, hogy erre az időszakra a Kormány elengedi fizetési kötelezettségünk!! Tekintsük ezt az időszakot fizetési haladéknak.
MEDDIG TART A FIZETÉSI MORATÓRIUM?
A fizetési moratórium jelenleg 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a Kormány meghosszabbíthatja.
MILYEN SZERZŐDÉSEKRE TERJED KI A FIZETÉSI MORATÓRIUM?
A rendelet szerint – ahogyan az említésre került – a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő kötelezettségekre kell alkalmazni a fizetési moratóriumot.
Üzletszerűen hitelt és kölcsönt nyújtani kizárólag a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás végezhet.
Amikor arról döntünk tehát, hogy hitel és kölcsöntartozásainkat a pénzügyi moratórium időtartama alatt nem kívánjuk rendezni, győződjünk meg róla, hogy hitel és kölcsöntartozásunk hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás felé áll fenn, ugyanis csak arra terjednek ki a Kormány által kihirdetett járványügyi szabályok.
NEM TERJED KI így például a moratórium a munkahelyünk által részünkre nyújtott munkavállalói kölcsönre.
Legyünk figyelemmel arra is, hogy a moratórium kizárólag a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre lehet alkalmazni. Hiába vettük fel tehát kölcsönünket ezt megelőzően, nem érvényes ügyletünkre a rendelet, ha ezt az időpontot követően folyósítottak.
A Kormány rendelete szerint az ezt követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. A jegybanki alapkamat aktuális mértékéről az MNB hivatalos oldalán tájékozódhatunk.
FIGYELEM! Jelen cikkünk nem minősül jogi tanácsadásnak, és nem helyettesít egyéb jogi eljárást!