Vagyonunk biztosítása a jövőre? – A (nem üzletszerű) bizalmi vagyonkezelés

A mai napon egy talán kevésbé ismert, ám rendkívül hasznos jogintézményt mutatunk be Nektek: a bizalmi vagyonkezelést, annak is elsősorban azon típusát, amelynek során a vagyonkezelő nem üzletszerűen jár el. Hogyan épül fel egy háromoldalú jogviszony? Egyáltalán mi értelme ennek a bonyolult struktúrának, illetve milyen előnyei vannak ennek a jogintézménynek?

 

A bizalmi vagyonkezelésről általában

A bizalmi vagyonkezelés egyik sajátossága, hogy egy háromoldalú jogügyletről beszélünk. A jogviszony szereplői: 1. Vagyonrendelő, 2. Vagyonkezelő, 3. Kedvezményezett

Vagyonrendelő az a személy, aki a kezelt vagyont a vagyonkezelő bizalmi vagyonkezelésébe adja, hogy a vagyonkezelő azt a kedvezményezett érdekeit szem előtt tartva „kezelje”.

Vagyonkezelő az a személy, akinek a vagyonrendelő a kezelt vagyont átadja. A vagyonkezelő a kezelt vagyonon tulajdont szerez, ezáltal a teljes tulajdonosi jogkört ő gyakorolja a kezelt vagyon felett azzal, hogy a vagyon kezelése során úgy kell eljárnia, hogy az ne sértse a kedvezményezett érdekeit.

Kedvezményezett az a személy, akinek a javára a kezelt vagyont a vagyonkezelő kezeli, és akinek a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a tulajdonába kerül a kezelt vagyon. A kedvezményezettet a vagyonrendelő nevezi meg.

A bizalmi vagyonkezelés alanyai lehetnek természetes személyek (emberek), vagy jogi személyek (cégek). Arra is van lehetőség, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő ugyanaz a személy legyen, azonban arra nincs lehetőség, hogy kizárólag a vagyonkezelő legyen a kedvezményezett, az azonban szintén lehetséges, hogy a vagyonrendelő saját magát jelölje meg kedvezményezettnek.

Ami a kezelt vagyont illeti, bizalmi vagyonkezelés során a kezelt vagyon nagyjából bármi lehet: pénz, ingatlan, üzletrész egy Kft-ben, követelés stb. A lényeg, hogy a vagyonrendelő értelemszerűen csak olyan vagyonelemeket / vagyoni értékű jogokat adhat bizalmi vagyonkezelésbe, amelyek az ő tulajdonát képezik.

 

A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés

  1. Az „üzletszerűség” kérdése

Hogy mi számít üzletszerű, vagy nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelésnek, az határozza meg, hogy a vagyonkezelő hány bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban szerepel. Amennyiben egy bizalmi vagyonkezelő egy bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban szerepel, akkor nem üzletszerű, míg ha egy bizalmi vagyonkezelő több bizalmi vagyonkezelői jogviszonyban szerepel, akkor üzletszerű bizalmi vagyonkezelésről beszélhetünk. Természetesen lehetőség van arra, hogy egy bizalmi vagyonkezelési szerződésben több vagyonkezelő szerepeljen, a lényeg, hogy egy adott vagyonkezelő egy vagyonrendelővel legyen jogviszonyban. Több vagyonrendelő nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban fő szabályként nem szerepelhet, kivéve, ha a vagyonrendelők nagyon szoros kapcsolatban vannak egymással (pl.: kapcsolt vállalkozások, hozzátartozók). A kedvezményezettek száma az üzletszerűséget nem befolyásolja, a vagyonrendelő több kedvezményezettet is megnevezhet.

 

  1. Miért éri ez meg nekem?
  • Először is fontos leszögezni, hogy ugyan a bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyonon tulajdont szerez, ez azonban nem vegyül a saját vagyonával.

 

  • A fentiekből az következik, hogy a kezelt vagyon teljesen elkülönül mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő magánvagyonától. Abban a nem várt esetben, ha vagyonrendelővel, vagy a vagyonkezelővel szemben a későbbiek során végrehajtást rendelnek el, annak során a kezelt vagyonba tartozó vagyonelemekre nem foganatosíthatják a végrehajtást, pont a kezelt vagyon fentebb említett, sajátos elkülönült mivoltából adódóan. FIGYELEM! Természetesen a bizalmi vagyonkezelés nem irányulhat semmilyen jogellenes tevékenységre, mint pl. a fedezetelvonás, vagy jogellenes adókijátszás. Ha nyilvánvaló, hogy a közeljövőben valamilyen oknál fogva jogszerű követelés lesz velem szemben (pl. válásnál vagyonmegosztás várható), akkor nem adhatom a vagyonomat bizalmi vagyonkezelésbe, csak azért, hogy a másik félnek ne legyen miből kielégítenie a követelését, hiszen ez nyilvánvalóan fedezetelvonó tevékenység, melyet a másik fél jó eséllyel sikeresen megtámadhat.

 

  • A kezelt vagyon TAO körbe tartozik. Egészen pontosan nem a kezelt vagyon után, hanem a kezelt vagyon növekménye után adózzuk a TAO vonatkozó összegét, ami a jelen cikk megírásakor hatályban lévő jogszabályok alapján 9 %. Ez azt jelenti, hogy ha a kezelt vagyonba tartozik egy 30 millió forintos ingatlan, amit a vagyonkezelő bérbe ad havonta 80 ezer forintért, akkor a kezelt vagyon után csak a havi 80 ezer forint 9 %-át kell adóként megfizetni. E körben érdemes kitérni arra is, hogy van lehetőség arra, hogy a kezelt vagyonnak külön adószámot igényeljünk, mely által a kezelt vagyont a NAV is külön adóalanyként fogja nyilvántartani.

 

  1. Az MNB szerepe a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés során

A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejöttét a vagyonkezelőnek be kell jelentenie a Magyar Nemzeti Banknak, aki erről hatósági bizonyítványt fog kiállítani, ami tanúsítja a bizalmi vagyonkezelői jogviszony fennálltát. Amennyiben például ingatlan, vagy üzletrész képezi a kezelt vagyont, úgy ezen hatósági bizonyítvány birtokában van lehetőségünk arra, hogy a tulajdonjogváltozás bejegyzését a földhivatalban, illetve a cégbíróságon elintézzük.

 

  1. Mennyi ideig tarthat egy bizalmi vagyonkezelői jogviszony?

A bizalmi vagyonkezelői jogviszony legfeljebb 50 évig tarthat, magyarán ez az az időtartam, ameddig a vagyonrendelő a vagyonkezelő tulajdonába adhatja bizalmi vagyonkezelési szerződéssel a kezelt vagyont. A bizalmi vagyonkezelői jogviszony megszűnésekor a kezelt vagyon a vagyonkezelőről átszáll a kedvezményezettre.

 

Amennyiben valaki bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésében gondolkozik, mindenképpen javasoljuk egy hozzáértő ügyvéd megkeresését, aki teljes körű szakmai segítséget tud nyújtani a bizalmi vagyonkezelői jogviszony létrejöttében, és a folyamat során ügyel arra, hogy ne sérüjenek a jogos érdekeink.

 

(kép forrása: www.portfolio.hu)

Szóljon hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.