ÜGYVÉDI KÖLTSÉGEKRŐL ÁLTALÁBAN
Elöljáróban azt fontos tisztáznunk, hogy mi alapján illetheti meg az ügyvédet díjazás.
Az ügyvédi megbízási díj – munkadíj – szabad megállapodás tárgya. Az ügyvéd, amikor elvállal egy ügyet, ügyfelével megállapodik abban, hogy mikor és milyen összeg illeti meg az általa végzett jogi munkáért. A munkadíj összegét a felek együttesen határozzák meg az ügy jellegének figyelembevételével és a megbízási szerződésben rögzítik. Ez a gyakorlatban általában azt jelenti, hogy az ügyvéd tájékoztatja az ügyfelet a díjszabásáról, az ügyfél pedig vagy kifizeti a kért összeget, vagy egy másik ügyvédet keres. (írta a Budapesti Ügyvédi Kamara)
Az általános elgondolással szemben nem létezik egy egységes díjtáblázat, amelyet mindenképpen meg kellene fizetni, a díjazás abszolút a megállapodás tárgya.
A munkadíjat – egyebek mellett – befolyásolja az ügyvéd szakképzettsége, szakmai tapasztalata, az ellátandó ügy jellegzetességei, a ráfordítandó munka mennyisége. Ezért természetes, hogy az ügyvédek akár azonos típusú ügyeket (pl.: ingatlan adásvétel, bontóper, tanácsadás, szerződés írás, perbeli képviselet stb.) is különböző díjak mellett vállalnak. Éppen ezért célszerű a megbízás előtt alaposan tájékozódni az ügyvéd díjszabásáról. (írta a Budapesti Ügyvédi Kamara)
A díjazás tekintetében többféle variáció jöhet szóba, ezek a következőek:
Egy összegű fix munkadíj
Százalékos díj
Óradíjas megállapodás
Sikerdíj (önmagában sikerdíjat kikötni nem lehet!)
Felmerülő költségek megtérítése (például kiszállás díja)
Fix díjasak általában többek között a családjogi és munkajogi ügyek, a büntetőügyek és a cégalapítás. Általában óradíj alapú a jogi tanácsadás. Százalékos díjmegállapítás általában a polgári ügyekre jellemző.
Ezek a megállapítások érvényesek minden ügyvédi megbízással kapcsolatos ügyre, nem kizárólag a fent felsorolt 3 esetre.
POLGÁRI PERES ELJÁRÁS
Az ügyvédi munkadíj, mint a perköltség része
Polgári peres ügyekben a perköltséget a vesztes fél viseli. A pernyertes fél igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának és készkiadásainak címén kötelezze a pervesztes felet a fél és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamit a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegének megfizetésére.
Így tehát meg lehet téríttetni:
- ügyvédi munkadíj: az ügyvéd munkájának honorálása, amely nem foglalja magában a felmerülő költségeket
- készkiadás: a felmerülő költségek, az ügy ellátásával felmerülő ráfordítások, így például nagy távolságra utazás, szállásköltség
Ez azt jelenti, hogy a polgári peres ügyekben pernyertességünk esetén igényelhetjük, hogy a vesztes fél térítse meg számunkra költségeinket. Így tehát amikor azon gondolkodunk, hogy érdemes e perbe vágni, ne legyen mérlegelési szempont az, hogy a perre fordított költségeink mindenképpen elvesznek majd.
Az ügyvédi munkadíj összegét egyébként a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a pertárgy értékével vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.
Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj mértékét határozza meg. Ebben az esetben jogszabály által meghatározott, fix vagy fix számítás alapján kalkulált összeget kell megfizetnünk.
KÖLTSÉGKEDVEZMÉNYEK, KÖLTSÉGMENTESSÉGEK
A pernyertesség esetén alkalmazható megtérítés lehetőségen kívül rendelkezésre állnak úgynevezett költségkedvezményre és mentességre okot adó esetek is.
2017. évi CXXVIII. törvény alapján, a teljesség igénye nélkül említünk pár esetet, költségkedvezmény illeti meg a felet.
Költségkedvezmény fajtái: a költségmentesség, a költségfeljegyzési jog, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog.
Költségmentesség:
A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél
- rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs,
- aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
- közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,
- átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,
- a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
Ezeknek a személyeknek a s költségmentesség szabályai szerint tehát a törvény hatálya alá tartozó ügyekben (a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási bírósági eljárásban) költségmentességet engedélyeznek.
Költségmentesség esetén a fél mentes
- az illeték előzetes megfizetése,
- jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a per során felmerülő költség előlegezése,
- jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a meg nem fizetett illeték, továbbá az állam által előlegezett költség megfizetése, és
- a perköltség-biztosíték letétele
alól.
KÖLTSÉGFELJEGYZÉSI JOG
A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs.
E két feltétel együttes teljesülése esetén a fél mentes az illeték előzetes megfizetése, és a per során felmerülő költség előlegezése alól. Amennyiben a fél pervesztes, ezt utólag kell megfizetnie.
Az illetékmentességgel és illetékfeljegyzési joggal korábbi cikkünkben, telekvásárlás esetében már foglalkoztunk.
MUNKAJOGI PER
A munkajogi perekben szintén érvényesek az ügyvédi díjra általunk leírt rendelkezések. Ezekben a perekben rendelkezésre áll továbbá még egy eszköz, amely a peres fél, jelen esetben a munkavállaló helyzetét kívánja megkönnyíteni. Ez a munkavállalói költségkedvezmény.
A véleményünk az, hogy kevés ember bír megfelelő tudomással a munkavállalói költségkedvezményről annak ellenére, hogy jelentős kedvezményhez juttatja az egyént, amennyiben perre kerül sor.
MI IS AZ A MUNKAVÁLLALÓI KÖLTSÉGKEDVEZMÉNY?
A Polgári perrendtartásról szóló törvény (2016. évi CXXX. törvény) 525. §-a úgy fogalmaz, hogy „Ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult.”
Tehát a fenti jogszabály alapján munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult, ha a perrel érintett munkaviszonyból származó távolléti díja nem haladja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, 2 évvel korábbi nemzetgazdasági bruttó havi átlagkereset (távolléti díj) kétszeresét.
Mivel a KSH által közzétett statisztika szerint a 2018. évben a havi bruttó átlagkereset 329.000,- Ft volt, ennek a kétszerese 658.000,- Ft, így a 2020. évben minden munkavállaló, akinek távolléti díja ezen összeget nem haladja (márpedig sajnos általában nem haladja meg) igénybe veheti a munkavállalói költségkedvezményt.
A felet a munkavállalói költségkedvezmény alapján – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően költségmentesség illeti meg. Az, hogy mit jelent a költségmentesség, előző pontunkban már tárgyaltuk.
BÜNTETŐELJÁRÁS
JOGI HÁTTÉR
A büntetőügyek költségeiről elsősorban a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.), valamint a terhelt és a meghatalmazott védő, valamint a büntetőeljárásban részt vevő egyéb személyek díjáról és költségéről szóló 19/2018. (VI.28.) IM rendelet, valamint a a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII.27.) IM rendelet tartalmaz szabályokat.
ÜGYVÉDI MUNKADÍJ
A büntetőügyekben az ügyvédi munkadíjban – ahogy azt a korábbiakban írtuk – az ügyvéd és védence szabadon állapodhatnak meg
A kirendelt védő ügyvédi munkadíja rendeletben meghatározott minden egyes eljárási cselekményre. Az ügyvédi munkadíj mind a nyomozati, mind a bírósági szakban megilleti a kirendelt védőt. A védő ügyvédi munkadíját és költségeit az a bíróság, az ügyész, illetőleg nyomozó hatóság előlegezi, amelynek eljárása során az költségként felmerült.
Azoknak, akik anyagi helyzetük miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy ügyvédet fogadjanak, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény alapján – jelenleg még igen szűk körben – lehetőségük van arra, hogy az állam által finanszírozott jogi tanácsadást, közkeletű nevén a “nép ügyvédjének” szolgálatait (Jogi Segítségnyújtó Szolgálat) vegyék igénybe. Ha többet akar tudni a “nép ügyvédjének” intézményéről, tájékozódjék az Igazságügyi Szolgálat honlapján. (lásd: Budapesti Ügyvédi Kamara honlapja)
KÖLTSÉGKEDVEZMÉNYEK
Fő szabály szerint költségkedvezmény a terheltet (aki ellen a büntetőeljárás folyik), a természetes személy sértettet (az az ember, aki ellen a bűncselekményt elkövették), a vagyoni érdekeltet, valamint az egyéb érdekeltet illetheti meg abban az esetben, ha jövedelmi vagy vagyoni okokból a bűnügyi költséget, vagy annak egy részét nem tudja megtéríteni. -> MIT TAKAR A „BŰNÜGYI KÖLTSÉG”? A bűnügyi költség pontos meghatározását a Be.-ben találhatjuk:
- az a díj vagy költség, amelyet a büntetőeljárásban, illetve a büntetőeljárással összefüggésben az állam előlegezett (pl.: tanú költsége, szakértő, szaktanácsadó díja és költsége, lefoglalt dolog szállításának és megőrzésének költsége)
- a terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt költsége, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte,
- a kirendelt védő, a törvényes képviselő és a meghatalmazott képviselő díja és költsége, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte.
Különösen indokolt esetben a nem természetes személy sértett. vagyoni érdekelt, és egyéb érdekelt (pl. cég) is részesíthető költségkedvezményben, ha vagyoni helyzete miatt nem tudja megfelelően gyakorolni jogait a büntetőeljárásban.
Ezeken túl jogszabály meghatározhat olyan eseteket, amikor a terheltet, sértettet, vagyoni érdekeltet és egyéb érdekeltet a vagyoni helyzetétől függetlenül illeti meg költségkedvezmény.
Mikre jogosít a költségkedvezmény?
- terhelt esetén a részére kirendelt védő díját az állam megelőlegezi és viseli.
- sértett, vagyoni érdekelt, egyéb érdekelt, magánvádló és pótmagánvádló esetén a pártfogó ügyvéd díját az állam megelőlegezi és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetben viseli
- pótmagánvádló esetén továbbá az ügyiratokról kért egyszeri másolat kiadására vonatkozó illetékfeljegyzésre is kiterjed a költségkedvezmény.
Ne aggódjunk tehát amiatt, hogy anyagi körülményeink miatt egyedül maradunk egy büntetőeljárásban! Ha nem engedhetjük meg magunknak, hogy meghatalmazzunk egy ügyvédet, attól függően, hogy a perben melyik oldalon állunk, kirendelt védő, illetve pártfogó ügyvéd fog nekünk segíteni, és ha vagyoni helyzetünk alapján indokolt, ezen személyek eljárása semmibe nem fog nekünk kerülni!
A költségkedvezményt a büntetőeljárásban részt vevő személy kérelmére a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi.
MI LESZ AZ EGYÉB KIADÁSOKKAL?
Természetesen bizonyos költségek megtérítésére igényt lehet tartani.
Pontosan milyen költségek megtérítését lehet kérni?
A TERHELT az alábbi költségei megtérítésére jogosult:
- Az eljárási cselekményen való megjelenésével kapcsolatos úti- és szállásköltség, illetve parkolási díj
- A terhelt által magánszakértői vélemény elkészítésével megbízott szakértő díja és költsége – ennek megtérítésére azonban a terhelt csak akkor jogosult, ha a magánszakértői vélemény szakvéleménynek minősül!
- Annak a költsége, ha a terhelt indítványára valamely eljárási cselekményről folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készül,
- A telefon, telefax, postai és egyéb indokolt és szükséges költségek
Abban az esetben, ha a terhelt TÖRVÉNYES KÉPVISELŐJÉNÉL merülnek fel ezek a költségek, a terhelt a törvényes képviselőjénél felmerült költségek megtérítésére is jogosult.
FONTOS! A terhelt és törvényes képviselője csak akkor kérheti ezen költségek megtérítését, ha a bíróság a vádlottat (=terhelt) felmentette, vagy vele szemben az eljárást megszüntette! Abban az esetben, ha a vádat az ügyészség képviselte, a terhelt csak akkor jogosult az eljárás megszüntetése folytán költségei megtérítésére, ha az eljárást a bíróság vádejtés miatt szüntette meg. A terhelt nem kérheti ezen költségei megtérítését, ha a bíróság a őt kóros elmeállapota miatt mentette fel, és elrendelte a kényszergyógykezelését.
A SÉRTETT, a MAGÁNFÉL, a MAGÁNVÁDLÓ, a PÓTMAGÁNVÁDLÓ, a VAGYONI ÉRDEKELT, az EGYÉB ÉRDEKELT, valamint e személyek TÖRVÉNYES, illetve MEGHATALMAZOTT KÉPVISELŐJE – ide nem értve a pártfogó ügyvédet és az ügygondnokot – az alábbi költségeik megtérítésére jogosultak:
- Az eljárási cselekményen való megjelenéssel kapcsolatos úti- és szállásköltség, illetve parkolási díj
- Annak a költsége, ha a terhelt indítványára valamely eljárási cselekményről folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel készül
- A telefon, telefax, postai és egyéb indokolt és szükséges költségek
A szóban forgó költségeket és díjakat a bíróság határozattal állapítja meg. A költségeket a költséggel érintett személy által előterjesztett kimutatás és igazolás alapján határozza meg. Amennyiben a költséggel érintett személy ilyen kimutatást/igazolást nem terjeszt elő, a bíróság az eljárás ügyiratai alapján állapítja meg a költség összegét.
AZ ÁLLAM SZEREPE
A Be. számos rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy bizonyos költségeket az állam finanszíroz. A következőkben néhány példát hozunk arra, hogy mi mindent fizet meg az állam egy büntetőeljárás során.
A Be. értelmében az állam viseli:
- Az előállítás költségét
- Fő szabály szerint az eljárás megszüntetése esetén a bűnügyi költséget
- Azt a díjat vagy költséget, amelyet a büntetőeljárásban, illetve a büntetőeljárással összefüggésben az állam előlegezett (pl.: tanú költsége, szakértő, szaktanácsadó díja és költsége, lefoglalt dolog szállításának és megőrzésének költsége) <- lásd: bűnügyi költségek (különbség az előző példához képest: itt nem került sor az eljárás megszüntetésére)
- A terhelt kirendelt védőjének díját és költségét, ha annak megfizetése alól a terhelt költségkedvezmény folytán mentesül
- Azt a költséget, amely annak kapcsán merül fel, hogy a vádlott hallássérült, beszédfogyatékos, vak, siketvak, illetve a magyar nyelvet nem ismeri, vagy az eljárás során saját anyanyelvét használja
- Azt a pártfogó ügyvédi díjat, amelynek viselésére a büntetőeljárásban részt vevő személy nem kötelezhető
- A bűnügyi költséget abban az esetben is, ha a perújítási indítványt az ügyészség vonta vissza
- Azt a bűnügyi költséget is, amely a jogorvoslati eljárás során merült fel
Ha tehát azért nem szeretnénk büntetőeljárásba bocsátkozni, mert attól tartunk, hogy nem bírná a pénztárcánk, érdemes számításba venni, hogy számos esetben a büntetőeljárás során felmerült költségeinket visszakapjuk!
