Őrültek az utakon! – A büntetőfékezés jelensége

Sajnos Magyarországon egyre gyakoribb az úgynevezett büntetőfékezés esete. De ki tulajdonképpen a felelős azért, ha az egyik autó emiatt belemegy a másikba? Hogyan bizonyítható, hogy valóban büntetőfékezés történt, és nem saját hibából ütköztünk az előttünk lévővel? Mi történik akkor, ha a karambol után „elfajulnak a dolgok”? Mai cikkünkben ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk.

Minek is minősül a büntetőfékezés?

A büntetőfékezés tulajdonképpen a közúti veszélyeztetés kategóriájába esik, és mint ilyen, természetesen büntetendő. A körülményektől függően lehet szó szabálysértésről, vagy bűncselekményről. Természetesen a szabálysértés az enyhébb változat, ilyenkor arról van szó, hogy a büntetőfékezést gondatlanságból követte el az illető, vagy azzal csak könnyű testi sértést okozott. Bűncselekményről akkor beszélhetünk, ha szándékos elkövetés valósult meg.

A fedélzeti kamerák szerepe

Manapság – szerencsére – egyre több autóban van fedélzeti kamera. Ennek kiemelkedő szerepe van a büntetőfékezés feltárásában, hiszen rögzíti az eseményeket, és ezáltal egyértelmű bizonyítékként szolgál az eljárás folyamán. Természetesen az esetek nagyon nagy részében történik az, hogy miután az egyik autó ütközik a másikkal, akkor két tanú tesz egymással ellentétes vallomást: az egyik azt mondja, büntetőfékezés történt, a másik azt mondja, hogy nem. Fedélzeti kamera felvétele nélkül borzasztóan nehéz feltárni a valóságot.

A büntetőfékezés felelősségi kérdése

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a KRESZ értelmében hirtelen fékezésre csak az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében van lehetőség. Ha valaki nem így tesz, megszegi a közúti közlekedés szabályait, és ha ezáltal veszélynek teszi ki mások életét vagy testi épségét, meg is valósul a közúti veszélyeztetés.
Jogosan merülhet fel kérdés, hogy hogy lehet ezt gondatlanságból elkövetni? Bármilyen hihetetlenül is hangzik, a gondatlan büntetőfékezés talán legismertebb esete az, hogy az elkövető előtt átfut az úton egy állat, és ő ezt későn észlelve vészfékkel tud csak megállni.

Fontos azt is látni, hogy nem minden esetben állapítható meg kizárólag a büntetőfékező felelőssége. Ha például a hátul lévő autó meg tudott volna állni, de szándékosan nem tette meg, akkor sértetti közrehatásról beszélhetünk. A sértettnek ugyanis a „tőle elvárható gondosságot” kell tanúsítania, vagyis mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a karambolt elkerülje. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a sértett olyan autóval közlekedik, amiben rossz a fék. Sértetti közrehatás esetén a büntetőfékezést megvalósító elkövető nem, vagy kevésbé lesz felelősségre vonható.

Ha megtörtént a baj, akkor érdemes minél hamarabb rendőrt hívni. A rendőr ugyanis begyűjti a bizonyítékokat (pl. a fedélzeti kamera felvételé), és feltárja a tényállást, ezáltal pedig könnyebben le tud zajlani az eljárás.
Semmiképpen nem érdemes az ütközés után agresszívan viselkedni, hiszen akkor a büntetőfékezés mellett még testi sértés, garázdaság, és egyéb bűncselekmények is megvalósulhatnak, amik csak rontják a helyzetünket.

Mire számíthat ma egy büntetőfékező?

Ahogy azt a cikkünk elején írtuk, a büntetőfékezésnek két alakzata lehet: szabálysértés, vagy bűncselekmény
– szabálysértés esetén az elkövető szabálysértési elzárással, pénzbírsággal, vagy közérdekű munkával sújtható
– bűncselekmény esetén az elkövető 3 éves szabadságvesztést kockáztat, ez azonban a minősítő körülmények függvényében (pl.: ha a büntetőfékezéssel súlyos testi sértést, vagy halált okoz) sokkal több is lehet.

Összességében szeretnénk mindenkit arra inteni, hogy az utakon őrizze meg a hidegvérét, és igyekezzen mindenképpen elkerülni a baleseteket.

(Kép forrása: Alapjarat.hu)

Szóljon hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük