A LEGSÚLYOSABB SZEMÉLY ELLENI BŰNCSELEKMÉNY: EMBERÖLÉS
A Büntető Törvénykönyv egy viszonylag egyszerű meghatározást tartalmaz az emberölésre: „Aki mást megöl, bűntett miatt 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A fő kérdés abban rejlik, hogy pontosan mit is rejt magában a „mást megöl” kifejezés?
Tudtad?
Az emberölés elkövethető aktív és passzív magatartással is, vagyis tevéssel (aktív) és mulasztással (passzív) egyaránt. Az aktív magatartás tevőleges magatartást jelent, például ha az elkövető leszúr valakit, vagy megfojtja, stb. A passzív magatartás mulasztással valósul meg, ami voltaképpen azt jelenti, hogy létezik valamilyen speciális jogi szabályozás (ami a büntetőjog körén kívül esik), amelynek értelmében az elkövető köteles valamit tenni annak érdekében, hogy a sértettet megmentse, és ezt a kötelezettségét az elkövető nem teljesíti, ami a sértett halálához vezet. Ezek a speciális szabályok általában polgárjogi vagy munkajogi szabályok.
Az emberölés eredmény-bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy akkor valósul meg, ha a sértett meghal, és a sértett halála és az elkövető magatartása között fennáll az ok-okozati összefüggés.
Érdemes elhatárolni a „halál” 3 típusát:
- KLINIKAI halál: átmenetileg megszűnik a légzés, a keringés vagy az agy működése (ez az úgynevezett reverzibilis állapot)
- AGYhalál: az agy és az agytörzs működése teljesen és visszafordíthatatlanul megszűnik. A központi idegrendszer működésének végleges leállása szükségszerűen az ember halálát eredményezi, az orvostudomány csak a bomlási folyamat lassítására képes, a szervek néhány órával túlélhetik a szervezet halálát, ez idő alatt kerülhet sor a szervek és szövetek eltávolítására.
- BIOLÓGIAI halál: a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt megindul a szervezet irreverzibilis felbomlása.
Az elhatárolás azért fontos, mert a büntetőjog a biológiai halál bekövetkezéséig védi az embert.
Fontos kiemelni, hogy a Büntető Törvénykönyv egy másik esetet is emberölésként kezel, ez az eset pedig a következő: aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír, ha az öngyilkosságot elkövetik. Emberölés valósul meg tehát akkor is, ha az előbb meghatározott személyeket az elkövető öngyilkosságra bírja rá, ÉS az öngyilkosságot el is követik.
